A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

IV. A királydaróczi uradalom

Évi jövedelme 10 frt ig

l8

/

fl0 kr., értéke 172 frt 11V3 kr. pp. Története: Igen régi falu, mely már 1257-ben fennállott, akkor Keres volt a neve. Kerestelek régi Báthory birtok, kik már 1422-ben birtak ott. A somlyói vár tartozéka volt különben. 1750-ben Püspöky mint bélteki tartozékot említi, így bizonyára azon a jusson birta a gróf Károlyi család. Végül van a 17. Tasnádi kúria Tasnád mezővárosában, melyet régi vétel, továbbá az ecsedi donatio erejével bir a gróf Károlyi család. Ez áll egy curialis telekből, minden appertinentia nélkül és egy dézmás szőllőből. A curialis szőllő i7

897

/noo hold, a dézmás szőllő i

946

/noo hold. Ezen szőllő alatt van egy szilvás is 2"%ioo hold, a kuriális háznál is van egy szőllőkert az ottani korcsmáros számára, területe i

3S6

/«o» hold. A korcsmáitatást a kuriális háznál házilag kezelteti az uraság s a korcsmáros arendát nem fizet. Ez a korcsma csak 1817 óta van az uraság kezén. Épületei, a kuriális és a borház, a kuriális a városban, a borház a szőllőben. Története: Az erdélyi püspök birtoka volt mindig. 1474-ben engedélyt kap Gábor püspök, hogy fából vagy kőből várat építhessen, ekkor már oppidum, azaz város volt. Mivel itt főleg a Károlyi család birtoklása érdekel bennünket, ezeket soroljuk itt fel. 1616-ban Károlyi Mihály egy szőllőt vesz zálogba Oláh Demetertől 100 frtban 16 évre,

1 a Bárdos szőllőt. 1620-ban Kondi Péter és Kisgyörgy Katalin 352 frtban