A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

IV. A királydaróczi uradalom

7* telket evonva, marad csak i egész telek, melyet egyenlő részben két házas jobbágy bír. Évi jövedelme 33 frt 8

2

A° kr értéke 552 frt 15 kr pp. Története: Már előbb is bírt itt a Károlyi család, mivel 1641-ben egy telket vesz K. Ádám 40 frtért zálogba Szénássy Pétertől,

1 1648-ban pedig osztozván a Károlyi testvérek, Ádámnak jut a szarvadi rész. Hogy ez a fundus hova lett, nem tudni, de 1769-ben a Szénássyak kezdték a dolgot keresni

2 s per ís indítottak, de elvesztették 1770-ben.

3 A tasnád-szarvadi részbe, is 1606-ban beigtattatott Báthory Gábor és Anna.

4 Az 1698-iki osztálynál az Aspremontoké lett,

5 1724-ben mégis a fiscus részére írták össze 125 frtban. 1776-ban, mikor beiktatják Károlyi Antalt, két teleknek veszik fel, melyhez kevés szántó és rét van s közös erdőhaszna. A korcsma és mészárszék az uraságé, valamint a tized. 1817-ben veszik zálogba 1000 frtért a Sajgi Ferencz-féle részt,

6 melyen azután a korcsma állott. 8. Felső-Ssopor, helység Közép-Szolnok vármegyében, a gróf Károlyi családé mintegy 2

Ao része. A nagyobb birtokosok a kamara és gróf Andrássy Károly. Az uraságnak itteni birtoka 3

A sessióból áll, melyen 11 házas zsellér lakik. Van itt allodialis birtoka: 77

R

A köblös szántó és 35 7» embervágó rét. Ezen majorság, a hozzá való nemestelek és az ezen lévő 8 ház inscriptióban volt a Rabló családnál, de visszaváltatott, a házakat kivéve.