A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

III. Az erdődi és bélteki uradalom

a malmot, a mely Károlyi Sándornak jutott, eladja 500 tallérért Károlyi Sándor a szatmári parancsnoknak,

1 az pedig báró Horváth Jánosnak 600 tallérért.

2 A korcsmajog 1697-ben megszűnt a Károlyi családra,

3 de Károlyi Sándor a zavaros időkben újra behozta. 1713-ban panaszkodik is e miatt Szatmár városa.

4 Megint per támadt ebből, de 1726-ban azért még mindig megvolt a korcsma.

5 A per 1727-ben Szatmár javára dőlt el.

6 A szatmári kúriát 1740-ben felmérték, hossza 50 öl, 4 láb, szélessége egyik oldalán 9, a másikán 10 öl volt.

7 1757-ben a szatmári szabók 150 Károlyi-ezredbeli egyenruhát varrtak,

8 egy ruha 1 rf. 15 krba került. Mivel a leányággal ez közös birtok volt, 1804-ben a leányág 25,000 frtot kapott oly feltétellel, hogy ha a korcsma dolga kedvezőleg fog eldőlni a kúrián, még 25,000 frtot kapnak.

9 1824-ben újra megegyeztek. 1827-ben a szatmári kúria és a posta gróf Károlyi Lajos egyedüli birtokába ment.

10 Ezzel végezhettünk volna is az erdőd-bélteki uradalommal, de maradt még egy telek Lázáriban, mely az 1827-iki osztályt elkerülte s melynek 1807 utáni hovakerüléséről a levéltár nem ad felvilágosítást. Ekkor még megvolt. Ezt a telket 1742-ben vette zálogba Károlyi Sándor,

11 a németi malom barátságáért, 40 frtban, mint azt Püspöki írja 1755-ben. Meglehet, hogy zálog lévén, 1807 után visszaváltották vagy a Daróczyak, vagy a Kanisayak. 1 Lad. 17. No. 124. 2 Lad. 17. No. 125. 3 Lad. 17. No. 135. 136. 4 Lad. 17. No. 149. s Lad. 18. No. 7. 6 Lad. 18. No. 19. 7 Lad. 18. No. 39. 8 Lad. 18. No. 50. 9 Lad. 99. No. 83—85. 10 Lad. 89. No. 25. 11 Lad. 27. No. 179.