Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

nem tudjuk, miképpen javallhassuk Aradnak formális obsidióját, és Kegyelmednek alatta való késedelmezését. Mert ugyanis, ámbár az felyül irt vélekedésekre reflexiónk ne légyen is, mindazáltal minthogy Kegyelmed is megcsalattatott Arad erőssége felől való opiniójában, a mint észre vehetjük: az elrendelt készülettel való megvételét nem remélhetjük. Mert ámbár a porrul és golyóbisrul Tömösvár felül provideáltassunk is, de az álgvuk incapaxok lévén az fal-törésre, haszontalan lészen az munka; és úgy is frustráltatván megvételében, elrontjuk a töröknek is ekkoráig hadi erőnk iránt fentartott opinióját. Melyre nézve jobbnak s hasznosabbnak itíljük, hogy Kegyelmed az városát elpusztíttatván, s az már kin levő ráczoknak persecutióját continuáltatván, menjen Gyula és Jenő alá, s azoknak megvételében fáradozzon, és egyszersmind a tömösvári pasának ebbéli orderünköt bőven deciaráitassa; úgy kormányozván a dolgot, hogy sem a portához való egész diffidentiánkat észre ne vehesse, sem erőtlenségünköt s úgy az erősség megvétele felől való megcsükkenésünköt ki ne tanulhassa. S ahozképest is szükséges elméjére adni, hogy mivel az fényes portának a Végek iránt való resolutióját naponkint remélvén, mind ekkoráig is nem vehettük, hogy ellene ne láttassunk valamiben igyekezni, mind addig suspendáltatni resolváltuk a formális obsidiót, míglen bizonyos válaszát követink által nem vesszük, hogy sem mint a nélkül izvesztő ide(gen)ségre okot adjunk, helyesebbnek találtuk az obsidiónak halasztását, és azáltal is a F. Portához való igaz barátságunknak kijelentését; kivált, minthogy már is az ellenség úgy kezd ellenünk vádaskodni, mintha az volna igyekezetünk, hogy az Végeket kezünkhöz vévén, azután az török nemzet ellen kívánunk ellenségeskedni. Melyet hogy annyival inkább az ellenség hamis praktikájának és ellenünk való fondorlásának ismerjen lenni a pasa, arra nézve is a porta tovább való resolutiójáig, kívántuk az oly hamis opiniót rólunk elhárítani. Hogy penig a pasának elégtelenségünkről lehető vélekedését lenyomhassuk, avagy az ellenségtul másfelé való distrahaltatásunknak ne tulajdonítsa, irja meg Kegyelmed, hogy az alatt ugyan a tájon fog mulatozni, és a megnevezett váraknak obsidiójában fáradozni, míglen voltaképen a fényes