Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

gátasát és megvizsgálását is magában foglalta. E kötet késedelmét is némileg ezen körülmény magyarázza; mert könnyebb a feladat a XIV—XVI. századi anyagnál, a hol az oklevelek százairól van szó, mint a gróf Károlvi-levéltár knrucz-leveleinek ezreivel szemben, a melyeket Károlyi Sándor a magyar történetirás számára utódainak hagyott. Az oklevelek között helyet foglal e kötetben egy pár nagyobb közlemény is. Ezek nem levelek, kiadatásuk azonban kívánatosnak látszott részint a Károlyi Sándor, részint a kor megismerése szempontjából. Ilyen darab p. o. a Károlyi Sándor «Csekély elmélkedésen az ország politikai és hadi kérdéseiről ¡364—374. lap) és főleg a Károlyi «Mustrakönyve»' (405—438. lap), melyben a Károlyi főparancsnoksága alatt lévő 1706-ik évi ezredeknek, továbbá a Hajdúságnak és 12 vármegye nemesi hadainak ezredenkint, compániánkint és személyenkint való hivatalos összeírása foglaltatik. Huszonhárom ezrednek teljes fejenkénti létszáma és tisztikara, minden egyes katonának neve, illetékességi helye, hadi felszerelése van ezen Mustrakönvvben, melv feltünteti az ország keleti és észak-keleti részeiből, valamint Erdélyből az összes kuruezságot, a harczoló magyar nemzetnek több mint 20,000 emberét név szerint. Természetesen az egészet, mely 790 sűrűn irott folio lap, nem közölhettem. Meg kellett elégednem a főbb tisztek, kapitányok, főhadnagyok, zászlótartók stb. neve és lakóhelye felsorolásával, a legénvséget csak szám szerint összegezve mutatván fel. Az egyes levelek kiválasztásánál nem csak a politikai vagy hadviselési vonatkozás volt előttem irányadó, hanem más szempontok is. Az akkori családi élet feltüntetésére szolgálnak a Károlyi Sándor és felesége, Barkóczy Krisztina egymáshoz irott levelei. Százakra megy mindenik részről, és majdnem mindennapi lelki érintkezést mutat azon levelezés, melyet Károlyi Sándor