Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

és Kegyelmes Urunk ö Nagysága dolgainak végben vitelére. Körűi levő hadaknak orderek vagyon, az hadaknak mely ellenségünk conjunctiójára vigyázni, és ha úgy lenne, mindenfelől in instanti concurrálni hozzám. Azért Nagyságod secure munkálódhatik Zólyom alatt, holott sok pínz, én is Bajmócz alatt, holott zsidó. Azomban az operatiók is egyszersmind végben mennek. Oly megij édessel vala német uram, hogy még itten is mezítelen fegyverrel szaladott Bajmócz felé, honnat Sc . . . segítségekre jött, az mieink pedig két mérfölddel is túl hagytak le róla, munitióját mind itten hagyta, az magyarja ennek is eloszlott, ma is felesen izentenek, kik itten körül csavarganak; mostan az faluk hazaszállításában fáradozom. Ezzel maradok Nagyságodnak igaz szolgája Privigye die 23 Novembr. vespere 1703. Károlyi Sándor m. pr. P. S. Ezen órában érkezvén az includált levelek, úgy látom az conjunctio meglőtt. Azért annyival inkább jó nekem itten in meditullio le,nnem, és Bajmóczban maradván az alteláriája, azt elnyernem ; kit ha sajnál, reám jön, ha nem jön, elnyervén reá megyek én Trincsinben is. Holnap Lubi uramékat is magam mellé revocálom; Ordódi, Ocskay járjanak «1 dolgokban. P. S. Szóval Lubi uramék izenték, hogy Siléziában újabban gyűjtenek valami német paurt s kivárják. Egész íven, Károlyi S. kézirata. XXXIX. Károlyi Sándorné urát erdélyi hadi hírekről tudósítja. 1703. nov. 24. Isten minden jókkal áldja meg Kegyelmedet, édes lelkem. Mai napon vettem Pápai uram levelét, melyben írja, hogy Isten ellenséginket megszégyenítette s Kegyelmed is frissen vagyon. Szívesen örülök másként, hanem rész szerént 4*