Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

uram mikor a török szót tanulta, eltörte volt az lábát, kirül verseket is csináltak volt; tudja Domahidi László uram. Azt mondta volt Kegyelmed Édesem, már el van végezve hogy asszony-embert ne fogjanak; bár ne is lenne, ha csak a kurucznékat nem akarja Kegyelmetek kiváltani rajtok, együtt ők is szorgalmatoskodnak jobban a kurucznék elfogásán. Édes lelkem én úgy látom nem igen veheti Kegyelmed leveleimet, maga már az páter bemeneteli után is irtam; én azért ezen alkalmatossággal igíretem szerint magam állapotjárul tudósítom Kegyelmedet. Minthogy már az ellenség szándéka arra vagyon, hova a mi kevés élésbeli provisióm volt ott vagyon, nem kicsin gondolkozásra való dolog mitévő legyek. Mert ha oda megyek, s ugyan csak Isten szándékába elő bocsátja, Kegyelmeddel való correspondentiátul egészlen elrekedek, a ki igen keserves állapot lenne; azon kívül más hely nincs Munkácsnál Huszínál;*) jóllehet Édesem én valamint megmondottam, valamíg csak a szoros szükség nem kénszerít, kin leszek. De Szivem sok okokra nézve, kin végig vagy sokáig maradni lehetetlen, mind a gazságtul való félelmes állapot halállal vetekedő nyomorúság volna, olyan bódulásba nem lévén bátorságos maga felekezetitül is ember, kivált a kinek valamijét gondolják; mind pedig — a ki legnagyobb — azt mondhatom, suspiciót is venne az ember magára, ha nem szintén a fej étül is, de a többi a füst alatt elkövetné a veszélyt; a nélkül is ők örökké gyanakodnak mindenre. Ugyan is Édes Szivem épen ok adódnék a gyanúra, mert még magunk is olyan állapotba nem jót gondolnánk, ha kinek erősségbe nem költöznék felesége s cselídje. Azért Édesem csak kell provisiónak lenni valahova, a mely eddig is késett. Én Édesem valamint Kegyelmednek tetszik a tevő leszek, csak hogy kérem szeretettel Kegyelmedet, jól considerálván a dolgot, az én állapotomat is, a hol a nyomorúságok között nyugodalmasabbnak Ítéltetnék arra vigyázzon, mert mindenemnél nagyobb a magam dolga. Ha oda mennék a hol holmicskémnek jobb része vagyon, igaz az, úgy járhatnék mint Kegyelmed írása szerint Kemény Jánosné ; ha ott nem leszek, úgy is egész veszedelembe forog, mert *) Ez a két szó titkos jelekkel van írva.