Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

alá az Nagyságod táborára, tudakozódni ha kévántatik-é vagy nem ? De ottan emiétett commissarius uraméktul az iránt semmi bizonyost nem hallhattunk, hanem visszamentünk Döbröczönben, a honnen ki akarván portékánkot hozni, mentünk mélt. gróf Eszterházy Antal és Károly generális urainkhoz ő excellentiájokhoz s kírtünk szekereket azon partéka alá; de ő excellentiáj ok nem méltóztattak adni. Az idő alatt penig elérkezvén az ellenség, ő excellen. hadai partékánkot mindenestől prsedára hanták, kiben is háromezer ötszáz ötvenhat rh. forintokra számlálható károkat vallottunk; holott Kolosvárt, Fehérvárait hasonlóképpen az minemő partékánk volt, nem hogy az ellenség bántotta volna, hanem istrását rendelvén melléje, intacte hattá. Kírjük azért nagy alázatosan Fejedelemségedet mint kegyelmes urunkot, méltóztassék kegyelmes grátiáját hozzánk megmutatni, és ezen kárunkat méltó respectusban vétetni s kárunkat vagy in parte is kegyelmesen megtéríttetni. Mely Nagyságod kegyelmes grátiáját mink is nemzetünkkel együtt megszolgálni ügyekezünk. Kegyelmes választót várván maradunk Nagyságodnak alázatos szolgái, Méhemet bassa jancsár ötöd magával. Kívül: Az mélt. választott erdélyi Fejedelem fölsővadászi Rákóczy Ferencz kegyelmes urunkhoz ő Méltóságához alázatos supplicatiója belől irt törököknek. Eredeti. (Rákóczi-levelek. 202.) CCCXXXIV. A fejedelem levele Orosz Pálhoz. Eger, 1/06. ápr. 10. Spect. ac generose fidelis, Nobis sincere dilecte. Salutem et principális gratiae nostrae benignam propensionem. Kegyelmed leveléből maga ezeré eloszlása iránt való tudósítását értettük. Kihez képest mostanság adattunk pátenst azon Szent-Páli István nevü Kegyelmed tisztinek, hogy a kik vonogatják magokat Kegyelmed ezerétől és le-