Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

Adatott e mellé facultas, ex centuria gravaminum regni ha mik occurálnának, még ezekhez adni. Die 10 Febr. publica sessióban az mediatorok újonnan érkezett Bercsényi uramnak szólló levele olvastatott el, kiben revocálja magát iterato az haereditas iránt elébbeni Írására. Az fegyver megszűnése iránt penig jelenti, hogy az Udvar sem idegen, csak érthesse mint lehet hadainak subsistentiája. Melyekre ezen három propositiók lettének: r

mo. Az hsereditás iránt tovább is inhaereálni szükséges-é e minapi választételben. 2°- Az suspensio armorum mi formában és meddig praetendáltassék. 3°- Erdélybül bujdosóban levő magyarokhoz ablegatio, colligatióra invitálni cum confoederatis. 4

to- De modalitate ejusdem colligationis. Az elsőre concludáltatott, hogy igen is inhaereáljunk e minapi végezésnek az haereditas ellen, és az békesség punctumi generális terminusokkal tétetődjenek fel, s az manifestum concipiáltassék, és abbul sok injuriáink demonstráltassanak, citatis regni legibus, kit concipiál Kajali Pál. Deputáltattanak penig az tractatusra m. gen. gróf Bercsényi Miklós, Telekesi István egri püspök, ugyan magam és Senyéi István cancellarius uram, Galambos Ferencz, Kálmánczai István, Jánoki Sigmond uramék. Secundo. Az suspensio legyen meg, ha lineán megalkhatni, s Okolicsányi Pál menjen sietve az levéllel vissza, s ezen levélre csak m. g. Bercsényi uram replicáljon inhaerendo prioribus. Tertio: Erdélyieknek sessiójok legyen, adják opiniójokat, s ha hajlandók, Máramarosban legyen gyűlések, s oda az confoederatiótul menjenek ablegatusok, és híjják az colligatióra. Quarto: Az colligatió nem lehet mint statusokkal, hanem particularis személyekkel, oly cautióval, hogy ha Isten boldogít bennünket, országostul öszvekapcsolják velünk magokat. Ezen kívül is interlocutorie sok dolgok folytának pro et contra.