Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

viventem. Dátum ex castris nostris ad Stanislo positis, 11. Decembris 1705. P. D. V. ad officia parati F. P. Rákóczi m. pr. P. S. Insinuáljuk Kegyelmednek, hogy holnap innét Ecsedben megyünk, és onnan magunk személyében Munkácsra divertálunk, ha az ellenség motusa megengedi; de viszont csak hamar vissza fordulunk. Kívül: Spect. ac magn. D. Alexandro Károly etcet. In Szurdok die 14 Decembris exhibitae. Eredeti, pecséttel. (Rákóczi-levelek, 165.) CCLXXXIX. A fejedelem levele Ilosvay Imréhez. Szaniszlő, 1705. decz. 11. Generose Fidelis Nobis dilecte. Salutem et principális gratiae nostrae propensionem. Nyilván vagyon mindenek előtt, nemzetünkben eláradott buzgóságtalansággal, és keresztényi hitünk szerint való Istenünk szent tiszteletinek egész hadaink között többire közönségessé lött elmulatásával, nemzetünknek ottan ottan való ostorozására, igaz ügyünknek elősegéllését előbbeni időkben lött boldog progressussal megáldó Istenünknek haragját mely igen felingerlettük légyen. Hogy azért az isteni tiszteletnek kinek kinek hiti s vallása szerint való folyamatja hadaink között megszűnés nélkül gyakoroltatván, a minden jóra hasznos kegyesség a vitézlő rend között is lábra kaphasson, és az isteni félelemben való gyakoroltatások által hadaink között levő erkölcstelenek életeket megjobbítván, az Úristent hozzánk való könyörületességre engesztelhessük, szükségesnek ítéltük, hogy minden ezerekben, az hol mely vallásbéliek számosabban vannak, alkalmatos józan életű s buzgó egyházi személyek tartassanak, a kinek subsistentiáj ciTctj cl kiadott, mód szerint holnaponként való fizetések is meg fog adattatni