Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

tünk mind az Austriai Ház erőszakos uralkodása alatt hazánkban becsúszott palatinalis porták után való repartitiók miatt minémü improportió lött légyen a n. vármegyék között, mind penig hogy most naponként is mely csuportoson érdeklik az sok nyomorúságok, másként is lévén immár alkalmatos üdőktül fogva mint egy sedes belli ezen nemes vármegye: ehez képest ily praemittált consideratiókra nézve kívántuk tovább való dispositióig az eddig reá esett minden portabeli minden impositióktul immunitálnunk Kegyelmeteket. Ugy értvén mindazonáltal ezen kegyelmes resolutiónkat az n. vármegye, hogy az közelebb való új esztendőtűi kezdve lészen huszonöt portája az n. vármegyének, mellyek szerint is fogja annak utánna következendő maga impositióit regulálni. Coeterum P. D. V. foeliciter valere desideramus. Ex arce nostra Szerencs die 15a Octobris Anno 1705. P. D. V. ad officia parati F. P. Rákóczi m. pr. Paulus Ráday m. pr. Alul: J. Comitatus Szathmár. Egykorú másolat. (Rákóczi-levelek, 141.) CCLXL Eszterházi Antal a Tiszán át Debreczen alá vezetvén hadait, a Károlyi informatióit és tanácsát kéri a tovább való menetelre. Újváros, 1705. oct. 15. Méltóságos Generális kedves uram bátyám! Minthogy már Isten jó voltábul én az mellettem levő hadakat együtt az egész munitióval szerencsésen Tiszán által költöztetvén, mai napon ide az Újvároshoz szállottam, s innend pedig holnap Döbreczennek megyek: mindazonáltal nem tudván mi karban és quibus in terminis légyen az ellenség constitutiója, úgy az Kegyelmetek dispositiójában is tudatlan lévén, ha Döbreczentül Várad felé megindulok, annyival is inkább annak az földnek csínját nem tudván, nem fogom tudnom magamat mihez alkalmaztatnom. Kihez képpest valóságos informatióját mindenekrül elvárom Kegyelmednek,