Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

azok közül hetet karóra kettőt pallosra condemnáltatott vala, midőn már executióra az szekerekre is felrakták volna őket, meg gratiázta. Az kuruczok penig már az Szamosközön úgy annyira megszerették az járást, hogy csak fülöknél fogvást rángatják az embereket magok köziben, mint tegnapi napon az csegöldi postát minden lovaival és fegyvereivel együtt mintegy hatvan lóval vervén fel elvitték, és Tholnay uramat is keresték. Én már nekiek nem annyira kellek mint az juhaim, ki igen meg tetszett tunyogi palotában. Mára várattatik Montecuculli, de nem szintén jókor, midőn Debreczen és hajdú várossal felette megszaporodott ellenségünk tábora; hírünk oly is vagyon, hogy nem kevés ártalmára lött az lengyelországi személynek, ki pénzt anticipált hadakozásra nekiek, az Udvar requisitiójára való nézve. Itt már olly hír is volt, hogy Kallót is meg vették volna, de még nem bizonyos. Híreink felesek, de ember ha szintén választva akar is írni közzülök, nem szerencsés mindenkor az igaz mondáshoz. Caeterum kívánom Isten Nagyságodat tegye szerencséssé és tartsa meg kívánsága szerint, maradván Nagyságodnak Z(atmár), 2 Aug. 1703. alázatos szolgája Gálifi m. pr. P. S. Kallóban egy német kapitány század magával csak muskatélyossal is volt, azonkívül az magyarság. Negyedrét papíron, eredeti. XVIII. Gróf Ló'wenburg inti Károlyi Sándornét, hogy magát Károlyban vitézül oltalmazza, mert a segedelem útban van. Szatmár, i/oj. aug. 2. Illustrissima Domina Comitissa mihi honoranda. Sub dato ima huj us exaratas Dominae Comitissae literas eadem die, id est heri vespere honorifice percepi. De illo infelici casu doleo, non tamen est tanti, ut ideo rationabiliter terreri debeat Illustrissima Domina. Quantum attinet militiam caesaream, heri accepi literas ex Somlyó datas excellentissimi