Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

ség nyomába és infestatiójára rendelvén, maga az hadakkal együtt Szolnok fele szándékozik. De ha előbbeni, mai napon irott levelünket Kegyelmed veszi, intentióját nem kétljük tartóztatni fogja. Mert ugyanis valameddig éppen Szegedhez való közelétését Kegyelmed nem tapasztalja az ellenségnek, tanácsos nem lehet praecipitálni Kegyelmednek Szolnokhoz való menetelét, annyival inkább a Tiszán által való költözés. Mind azon okbul is, a mint Dunántúl intercipiált német tiszt relatiójábul világosíttatik fortélyra való szándéka az ellenségnek; tudni illik által csalhatván a Tiszán hadainkat, innét akár mely fele való operatiójával confusiót tehetne; a vagy csak fáradt vagy galyibás utazásira nézve is vissza fordíthatná elméjét. De ámbár ugyan csak constanter continuálja is útját Szeged fele átal a Tiszán, míg csak költözéssel bajoskodna is, Szolnok fele eleit lehet Kegyelmednek venni. Az Arad vidékén levő ráczot penig elégségesképpen zabolázhatja Gyürki Pál, immár Jenőnél lévén legalább hat ezer emberrel. A mellett Budai Istvánt, és Gencsit expediáltuk a Tiszántúl való Hajdú városoknak, lézengő hadaknak, és akármely fegyvert fogható híveinknek feltámasztásokra, és egyszersmind Túrhoz való gyülekezetekre nézve. Mind ez okokbul nem láthatjuk alkalmatosnak lenni, hogy minekelőtte teljességesen nem tapasztalja Kegyelmed Szegedhez való menetelit az ellenségnek, az hadakkal Szolnoknál által menjen, mivel Kőrösrűl is meg indulván, míg átal száll a német, in tempore reá érkezhetik Kegyelmed. Dátum in castris nostris ad Szécsén positis, die 26. Septembris 1705. P. D. V. ad officia parati F. P. Rákóczi m. pr. Ha az német Kecskemétet elhagyja, tetesse porrá Kegyelmed azon várost, úgy Kőröst is. P. S. Még az anglus s hollandus követeknek semmi híre nincsen, azért holnap után utolsó sessiót tartván, innét megindulok Csege felé s onnét egyenesen be Erdélybe, hogy az ellenséget is megelőzzem. Eredeti. (Rákóczi-levelek, 137.) Az első utóirat a fejedelem írása. Kiadva az utóiratok né kül Arch. Rakoczianum I, 423.