Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

CCXLIX. Afejedelem levele Károlyihoz. Szécsény, 1705. szept. 22. Spect. ac magn. D. Baro nobis observandissime. Salutem et omnem fcelicitatem. Sub dato 21. praesentis Kegyelmed levelét vévén, portásinak hasznos járásokat értjük; tovább is kivált éjjel való aggressiókkal Kegyelmed az ellenséget nem kevéssé extenuálhatja. A mellett mivel az elfogattattoknak relatiójábul is érthetni, hogy kemény ágyúk vannak az ellenséggel, alig ha Szolnok ellen nem czéloz. Azért Kegyelmed annyival is inkább intentus lévén az ellenségnek motusára, annak utazásárul bennünket ha felfelé fordul informáljon, hogy a szerint is tehessünk dispositiókat. Coeterum Eundem féliciter valere desideramus. Dátum in castris ad Szécsén positis, die 22. Septembris 1705. P. D. V. ad officia parati F. P. Rákóczi m. pr. Bertóti Istvánt avocáltam Szolnokbul és parancsoltam hogy Szabó Máthét helyeztessék oda. Eredeti. (Rákóczi-levelek, 135.) E két utolsó sor a fejedelem írása. CCL. Afejedelem levele Károlyihoz. Szécsény, 1705. szept. 2J. Spect. ac magn. D. Baro nobis observandissime. Salutem et foelices rerum successus. Kegyelmednek mind ez éjjel s mind már ma vévén leveleit, azokbúl értjük Kegyelmed jó dispositiót; magunk is külömbet nem kévánhatunk, hanem csak a szerént való effectuatiókat Kegyelmednek recommendáljuk. Az kivánt perspectivát Kegyelmednek ez alkalmatossággal transmittáltuk, és elvárjuk Kegyelmednek tovább is informatióját, ha nem több compániábul álló-é az ellenség, a mint Kegyelmed papiroson leírta ? Mert ha csak annyi, hét ezer embernél nem többnek Ítélhetjük. Kegyelmed