Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

megindultam és szállottam ide Lőrinczéhez a falu háta megett levő hegyek alá; említett guthai táborhelyembül penig 6000 jó paripás lovassal expediáltam Bottyán János uramat Kegyelmedhez oly instructióval, hogy mindenekben magát alkalmaztatván Kegyelmed dispositióihoz és javallásihoz, semmi úton módon békét az ellenségnek ne hagyjon, hanem mindenképpen rajta csiripeljen. Adhatom penig értésére Kegyelmednek, hogy magammal is vagyon itt 3000 lovas és circiter hat hét ezerig való gyalog had, a kikkel is mindenben hasznos operatiókat akarok tennem. De míg tovább való motusát nem hallom a németnek, itt addig (mind az orderemért, mind penig hogy a m. Fejedelem előtt is legyen valamely strása had, hogy Pálffy János elmaradása ne okozzon valamit) szükséges subsistálnom. De ha ugyan csak úgy kívánja a szükség, haladék nélkül utamat Kegyelmed felé siettetem; a mint hogy el is várom Kegyelmed tudósétását, hogy mostani gombai táborhelyérül mely felé legyen szándéka az ellenségnek. Ezt is penig in camera confidentiae írhatom Kegyelmednek, hogy oly állapottal még pro hic et nunc nem vagyok, hogy aperto marté lehetne neki a gyalogságot vinni. Mert noha jeles munitio is vagyon ugyan velem, de ugyan csak más hadi modalitások nem léte impediál; hanem erőmet in casu necessitatis is telyesen az ellenségnek ki nem mutatván, akkor tetethetnék a gyalogsággal legjobb operatiót, a midőn a lovas hadak ex bona cointelligentia téltúl megütvén, kelletnék a gyalogsággal a legterhesebb erőt megszaggattatni. Mely eránt való dispositiók jobb lehetőségérül Kegyelmed siető tudósítását elvárván, maradok Nagyságodnak kötelesen szolgáló igaz attyafia G. Eszterházi Antal m. pr. Ex castris ad Lőrincze positis 21 Septemb. 1705. Circa hora 7 vespert. Külsején: Mélt. Generális Károlyi Sándor kedves bátyám uramnak etc, ibi ubi. Staféta urgentissima diu nocteque festinentissime mittenda per postám Hatvaniensem. Eredeti, pecséttel.