Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

ságod intentiójával nem ellenkeznék s meg lehetne, az itten levő gregarius rab németek közzül egy csendes szabású legényt Nagyságod gratiájábul ha kivehetnék, lévén nagy szükségem lovászra, alázatosan megszolgálnám Nagyságod ebbeli grátiá­ját. Ez iránt pedig hogy Nagyságodat merészlem búsétani, indíttattam abbul, hogy az úr Galambos úr ő Kegyelme maga szolgalatjára fogott ki közzűlök, kik is szolgalatjában az urnák ő Kegyelmének hívek és szorgalmatosuk. Melyrűl Nagyságo­dat alázatosan követem s magamat Nagyságod úri gratiájában ajánlom, s maradok Nagyságodnak érdemem felett való nagy jó uramnak alázatos szolgája Ecsed, die 23 Augusti 1705. Ramocsaházy György m. pr. Külsején: Excell. ac illust. domino Alexandro Káro­lyi etc. ivpapiron, gyűrűs pecséttel. CCXVIII. Dobozi István Károlyit a váradi megszálló sereg dol­gai és egyéb hírekről tudósítja. Debreczen, 1705. aug. 24. Méltóságos Generális nagy jó Uram! Hatvanbúi 19 Aug. költ levelét Nagyságodnak alázato­san elvettem, tudósítását nagyon köszönöm. A mélt. asszony­nak ő Nagyságának szólló Nagyságod levelét per expressum megküldöttem, tovább is abban rövidség nem leszen. Az bihari bloquáda miveletlen hitván hegyeinket Berettyón tul Palocsai uram ő Nagysága commendója alatt széltiben pusz­títja, karóinkat égetteti praedáltatja, ki iránt instálván, még alkalmatlan szókkal becsteleníttettek embereink ő Nagyságá­iul ; a kit bizony nem érdemlett volna Debreczen ő Nagyságá­iul. Ha Isten maradást adna, azon hegyek jövedelmébül élne, s mást is abbul tartana ez a nyomorult föld. Az bloquáda­beliek igen betegesznek, vátig hordják ránk nyavalyásokat, a vérhas kezdett uralkodni még nálunk is. Az had azon nyava-

Next

/
Thumbnails
Contents