Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

vala, de mivel mostan az haza szolgalatja más statusban lévén, sőt egyébiránt is ezen gyalogok és soldosok az egész hazában közönségesen praestáltatnak, ily generális positiók ellen hogy az n. vármegye is azoknak előállításábul tellyességgel magát subducálhassa és eximálja, maga sem kívánhatja. Hanem igyekezzen azokat a n. vármegye nagyobb részire felállítani, mind ennyi sok kárvallási és szenvedési között is hazájához való szeretetibül. Annak utánna az mennyire az haza szorgos szolgalatja engedi, leszünk illendő reflexióval a n. vármegyéhez. Coeterum P. D. V. foeliciter valere desideramus. Ex castris nostris ad Pata positis, die 8 Augusti 1705. P. D. V. Amici ad officia parati F. Rákóczi m. pr. Sigismundus Janoki m. pr. Gregorius Ráti m. pr. Alul: I. Comitatus Szathmár. Egykorú másolat. (Rákóczi-levelek, 101.) CCXIL A fejedelem levele Károlyihoz. Sentei tábor, 1705. augusztus 9. Spect. ac magn. Baro Nobis observandissime. Salutem et felices rerum successus. Akarván Kegyelmedet tudósétanunk az itt való operatiókrúl, melyek ez szerint valának ekkoráig. 4. Augusti érkezett tapasztalható hírünk, hogy a német ármáda a Csalóközbűi kitakarodik, által a Dunán, hogy Leopoldban az élést bevihetné, egyenesen erre felé. Mi is azért Pathánál táborhelyünkben hagyván a bagasiát, ide eleiben szállottunk Sentire az ellenségnek, és fél mértföldnyi spáciumon négy helyütt levő gázlókat s passusokat két három óra alatt sánczal és álgyúkkal, de többire aperto pectore beállítottuk. Az alatt noha előjárókat bocsátottunk, kik nyelvet is fogtak az ellenségnek mi voltát describálván, az ellenségnek penig egész lovassá érkezett ide azon nap tizenkét órakor, utánna nyomakodván a gyalogja és egész