Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

n°5185 CXLIL A jejedelem levele Szatmdr megyéhez. Eger, 1705. ápr. 25. Illustrissimi Reverendissimi etc. Salutem etc. Mingyárt legelőször pátens levelünk elterjedésével és világos kijelentésével tudtára adtuk az n. ország lakosinak, hogy Isten által elkezdett fegyverkezésünknek egyedül arra igazgatott czélja légyen, mely szerént az Austriai Ház kegyetlen és gyakor szines dominiuma alatt elvesztegetődött, s az igaz magyar ügy mellett vitézkedőknek, már sok időktül fogva ezer vérekkel ekkoráig keresett régi szép nemzetséges szabadságunknak igaz felállítását, vagy végképen való hadakozás, vagy a törvény és megmaradható békesség tractájának securitása alatt kimunkálódhassuk. Az mely hasznos jó végre eleitül fogva teljes elmélkedésünket igyekezetünket fordítván, minthogy az ellenség teli torokkal kiáltotta az egész keresztyén világ előtt, s el is hiresítette az meg sértődött haza szabadságának visszahozásában való maga készségét. Hogy mi is az n. ország részrül hasonlóképen az egy haza szabadságával öszveköttetett igaz békességre czélozó indulatunkat nyilván valóvá tegyük, mely szives propensióval és hadakozásunknak nem kevés hátra maradásával léptünk legyen a minapi selymeczi concursus alkalmatosságával lött armistitium tractájához, és annak irruptiója s félben való maradása kinek tulajdoníttathatik, az egész haza úgy ezen n. Vármegye is a kiadott pátens levélünkbül, azokkal együtt kinyomtattatott selymeczi actáknak seriesébül világosan kitanulhatta és bölcsen megítélheti. Mivel pedig az ellenkező fél ujolag, Isten tudja egyedül szivét sinceritása iránt, az idő is ki fogja jelenteni, az békességre czélozó tractát követeinek leküldésével proponáltatni insinuálta, az jövendőbeli pacincatiónak pedig állandó megmaradhatásárul szükséges és mindenek felett kívánatos gvarantiát vagy kezességet, és világosan az békesség tractája után mind a két résznek megegyezésébül leendő végezésnek bátorságos és bomolhatatlan állandóságárul való módot, elhallgattatja. Ellenben pedig az magyar haza részén, ha az elmúlt időkre s azokban lött sok változásokra