Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

hatják. En szerencsésen dobrokai rétekre elérkeztem, a német pedig Sárvárott vagyon. Azért ha hogy Kegyelmed oda alá látja az ellenség erős voltát, azon legyen hogy feljöhessen és magát velem conjungálhassa. Ezzel éltesse Isten Kegyel­medet szerencsésen. Költ dobrokai táboron die 23 Augusti 1704. Kegyelmed jóakarója Károlyi Sándor m. pr. P. S. Bolond híreken ne fundáljon; csak magunkat conjungálhassuk, hiszem Istent megáld bennünket, és maga veszedelmére hozza közinkben az felfuvalkodott nemzetet.*) Külsején: Tekint, és Nagys. Szápáry Miklós jóakaró öcsém uramnak ő Kegyelmének adassék, cito, citius, citis­sime, Murai Szombath vei ibi ubi. Félíven, pecséttel. CXII. . • ..... Andrássy István a dunántúli hadak oszlásáról tudó­sítja Károlyit. Pápa, 1704. aug. 23. Méltóságos Generális uramnak kötelességgel szolgálok. Hozzám érkezvén Goda uram oly szándékkal, hogy Kegyelmed után menjen hadastól, tegnap Tapi-Szent-Miklós­ról megindulván, a mint referálja, könnyen voltak negyed­fél százan. De mihent észre vette az katonaság, hogy Tó­Rába közül máshová akarják vinni, azonnal oszlottak, annyira hogy az 4 zászló alatt 40 katona vagyon; sőt még ezek is zám jönni ide Sümegre, az Istenért kérem Kegyelmedet. Sümeg die 22 Augusti 1704, Kegyelmednek igaz hütvösse Horváth Jutka m. pr. Külsején: Nemzetes vitézlő Radó Pál kedves uramnak ő Kegyelmének adassék, Pápán. (Pecséttel.) *) Ugyanilyen szövegű levelet intézett ugyanezen napról Károlyi Kisfaludi László kapitányhoz is. ; • '

Next

/
Thumbnails
Contents