Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

hető veszedelmét s megbánhatatlan kárát azzal prsevertálhassa. Mely is hogy jobb móddal lehessen, rendeltem az Dunán innend való tek. n. Vármegyéknek congregatióját ad diem 31 Mensis Augusti Keszthelyen meglenni. Hogy azért az megirt napra és helyre az nemes Vármegye maga böcsületes követ attyafiait, az hol vice ispán lészen, magát vice ispán uramat nótáriussal, in ipsius defecto egy judex nobiliummal, és az mellett egy böcsületes assessorral, úgy mint három személyeket cum sufficientibus instructionibus et plenipotentionalibus expediálja ; holott is conferálván ex superabundanti, közönséges megegyező akaratból becsületes követ attyafiait az mostan Gyöngyösön celebrálandó tractatusra Kegyelmes urunkhoz authentice expediálhassuk. Melyet is authoritate generalatus a n. Vármegyének úgy intimáljuk, valamint maga jövendőbeli javát szereti és veszedelmét távoztatni kívánja, úgy követ attyafiainak expeditióját ad praescriptum locum et terminum el ne mulassa végben vinni sub consequenti generalatus gravi animadversione. Caeterum Praetit. Dom. Vestras sic facturas diu valere desideramus. Dátum in castris ad Simontornya positis die 22 Augusti 1704. Praetit. Dom. Vestrarum servire paratissimus Comes Antonius Eszterházi m. pr. . Alul: J. Comitatui Soproniensi. Kívül: Illustrissimis etc. incliti Comitatus Soproniensis etc. Felső Bükk—Kapuvár, vei ubi. ívrét, Eszterházi Antal papírba nyomott nagyobb pecsétjével. CIX. A ndrássi Pál császári kapitány hódolásra hívő levele Vas vármegyéhez. Kőszeg, 1704. aug. 22. Szentkirályi Andrássy Pál Krasznyahorkának Örökös ura, császár és koronás király Kegyelmes urunk ő Fölsége egyik magyar regementinek kolonellusa és följebb írt Ke-