Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

ha ezeres kapitány lesz is, se kegyelmezzen, melyért se Isten, se világ előtt meg nem ítéltetik, sőt urunk ő Nagysága előtt nagy böcsületet és dicséretet nyer magának Kegyelmed, ha csak a jó szó vagy az kemény comminatio nem fog használni. Ebben magam is szívvel lélekkel Kegyelmeddel együtt fáradozni és cooperálódni kívánnék, de vagyon két hete már, miótától fogvást egésségem megváltoztatott s mai napig is a nagy erőtlenségem és bágyadtságom miatt az ágyat nyomom. Tegnaptól fogvást ugyan könnyebben érzem magamat valamennyire, úgy reménylem és hiszem, hogy naponkint Isten segítsége által jobbulásomat várhatom; és ha csak akkora erőm lesz is hogy útra mehetek, legelsőben is azon leszek, hogy Kegyelmetek udvarlására fölrándulhassak, és együtt egy kis conferentiát tarthassunk. Hogy pedig urunknak is ezen illetlen confusiók és extravagantiák notitiára legyenek, prima occasione ő Nagyságának megírni el nem mulatom, confirmálván írásomat az Kegyelmed levelével, kit in originali ő Nagyságával is communicálni fogom. Inter reliqua írja azt is Kegyelmed, hogy Kegyelmed olyan ezen az darab földen, mint az ötödik kerék a szekérben, kit én nem gondolok, hanem mindenkor oly opinióval Kegyelmed felől voltam s vagyok, hogy mindekkoráig is Kegyelmed urunk ő Nagysága akaratjából és tetszéséből egyik comendirozó Generális ezen az földön volt, s actu is az; ki is igaz magyar vérségét hazánk mellett igaz hív szolgalatjának contestatiójával meg is mutatja s mutatta is. Kegyelmed azért ne gondolja azt kedves uram bátyám, hogy valakitől maga böcsületében megsértetődnék. Tovább is ugyan csak azon leginkább Kegyelmedet kérem, az katonaságot contrahálja Kegyelmed, zabolán tartsa, és ne gyalázkodjanak; kivel Kegyelmednek nem praescribálni hanem ezen írásommal csak opiniómat adni akartam, mert egy generális is magában csak egy ember, a ki had nélkül nem lehet. Coeterum ezelőtt való Kegyelmednek küldött levelemben tettem egy kis emlékezetet bizonyos bor végett, minthogy itten a nagy pusztaság miatt absolute még pénzért sem kaphatni; akartam azért prassentibus azon bor és valami kevés zab végett is Írásomat reiterálnom, minthogy ottan talán az fiscalitásokból nagyobb . . . vagyon mind egyben s mind másban is, mintv. köt. 9