Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)
ben; károkat, vallja hogy eleget tettének, de mennyi lehetett, számát nem tudja. Septimus testis Johannes Simon civis Károlyiensis, annorum circiter 50. juratus et examinatus fassus; vallja e fatens, akkor harangozó lévén, és a városi templomban tartván akkor feles lövő szerszámot, korompati és másféle öreg puskákat, és Vesselényi uram Károlyban hadaival szállván, szekereket hajtottanak, és valamennyi puskát találtának mind fel rakatták a szekérre, e fatens is rakta, de szám szerint mennyi lehetett, nem tudja, mindazáltal az mint gondolja, circiter hatvan lehetett; azokat Hadadban vitték; tudja azt is, hogy az scholábúl a búzát is akkor vitték el, és az mézet is két hordóval lévén, a puskával vitték el; ad 2-um vallja e fatens, hogy az városon az korcsomat is Vesselényi uram számára árulták, és minden héten e fatens fél-fél köböl abrakot adott a korcsomárossának. Octavus testis Stephanus Szilágyi nobilis persona, annorum circiter 60. juratus et examinatus fassus; vallja e fatens, hogy Vesselényi Pál uram idejében vitték el Károly búi a puskákat, de hová vitték, nem tudja; az marhákban is tudja, hogy veszett oda ; ad 2-um nihil. Nonus testis Sigismundus Szabó civis Károlyiensis, annorum circiter 45. juratus et examinatus fassus ; vallja e fatens, látta az mely puskák a városon a templomban voltának, azokat szekérre rakták, és úgy hallotta, Hadadban vitték; az várbúi is, hallotta e fatens, hogy akkor vittenek el lövő szerszámokat, de mennyit, nem látta; búzát is, látta e fatens, hogy a czinteremből hordottanak ki, de hová, nem tudja; ad 2-um: tudja azt is e fatens, hogy a korcsomat árulták, de ki számára, nem tudja. Decimus testis Johannes Bakai civis Károlyiensis, annorum circiter 60., juratus et examinatus fassus; vallja e fatens, minthogy a táborra őtet küldözte az város, Teleky Mihály megparancsolta neki, menj haza és mindeneket foglalj az erdélyi fejedelem számára, és több kívánsága is lévén, akkor haza jővén meg mondotta az udvarbírónak a mit hallott, és úgy duggatták széllyel az úr javait; és egy alkalmatossággal az táborrúl be küldvén, az öreg ágyút az bástyárúl le vonván, tudja, az táborra vitték; annak utána Vesse-