Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

CLXI. Sennyey István Károlyi Lászlóhoz. Pozsony, 1659. nov. 29. Ajánlom kegyelmednek szolgálatomat, mint jóakaró sógor uramnak, istentül minden szerencsés jókat kívánván. Kegyelmed leveleit szeretettel vettem édes sógor uram, de a mirül kegyelmed ír, immár késő, mivel az országgyűlése is immár oszlik, s nem is vétetik semminemű dolog több elől, ha pedig ő felségének supplicálok, többet onnét recommendatoria levélnél nem nyernék, melynek mi haszna volna, alkalmasint tángállya kegyelmed levelében, hogy semmi. Ha kegyelmetek a diffidentia mellett nekem az országgyűlésére fel küldi vala a plenipotentiát, talám nyájasabban folyt volna a dolog. Eleget beszéllek kegyelmednek Szombatban, de hiában. Rész szerint azért, sőt bizony totaliter kegyelmed magára vethet, mért mulatta el a plenipotentia felküldését. Várjunk időtűi azért, édes sógor uram immár (scio ego quod scio), talám isten jobb módot ád a dolognak végben vitelére. Hugomasszont szeretettel köszöntvén, istennek szent áldását kívánom kegyelmetekre. Posonii, 29 Novembris, 1659. Kegyelmednek igaz jóakaró sógora Sennyey István m. pr. Külsején: Spectabili ac magnifico dominó Ladislao Karoly de Nagy-Karoly etc. dominó affini observandissimo, Apathy. Egész íven. záró pecséttel. Lad. 48. nro. 85. CLXII. Károlyi László levele Kökényesdy Györgyhöz, melyben Szatmár vára feladását javalja neki, s a fejedelemhez való hűségre inti. Tárkány, 1660. június, jo. Kegyelmednek, mint nekem eleitől fogvást való jóakarómnak ajánlom szeretettel való szolgálatomat. Isten kívánIV. köt. 26