Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)
ben Rosályhoz való minden dézmát odadgya, annak fölötte minden majorságinak és proventusinak tizedét oda rendölje és assignálja, az melyeket minden esztendőnként pénzzé tévén, minden esztendőben az nagybányai böcsületes bírákés tanácsnak, mint fidelis conservatoroknak kezében szolgáltassa, minden fogyatkozás nélkül annuatim, mind addig, míg az ezer tallér summa kitelik. Ha penig az feleségem (kit nem remélek) azt nem cselekedné, tehát az testamentariusok Tisza-Beczet occupálván és jó tiszttartókat állítván hozzá, minden jövedelmeket az ezer tallérig az ecclesia számára convertálják míg kitelik; az után remittárják az rozsályi possessornak. Az mely ezer tallérokat oly böcsületes embereknek, az kiknél de rehabitione securitássok lehet, interesre adgyák ki ő kegyelmek ez végre; mivel az én nemzetimnek temetések az kisszekeresi templomban vagyon, tehát az böcsületes nagybányai bírák és tanácsok, az kisszekeresi bíráktúl requiráltatván, azon kisszekeresi templom építésére, pro necessitate elégedendő költséget adjanak az interes pénzből, mindenkor megmaradván az ezer tallér; magok is ő kegyelmek nem szánván fáradságokat, ex pietate christiana azon templomnak fogyatkozásit és romlásit megtekinteni nem röstelvén. Azon föllyül, ha mikor az pénznek interessé nevelkedik annyira, hogy egy promotiora elégséges, tehát akkorbeli püspök és Zakmár vármegyebeli esperes uramék consensusokbúl es Commendálásukbúl, jó erkölcsű tudományú érdemes ifjaknak promoveálásokra fordítsák, de az kik ne legyenek innovatorok és az ecclesiában patvarkodók és zűrzavar szerzők. Az mint eddig, úgy ezután is az szakmári és némethi ispitályokban az rozsályi possessorok annuatim tíz-tíz köböl búzát, és zakmári és némethi scholákban hasonlóképen annuatim tíz-tíz köböl búzát praestállyák és administrállyák. Az rozsályi schola mesternek augeáltam volt fizetését, az mint conventiójábúl megtetszik, azért az szerént meglegyen ez után is fizetése, és oly schola mestert tartsanak, a ki érdemes, alkalmatos légyen, tudgya az succrescens ifjakat tanettani; mindenkor penig négy succrescenseket tartsanak, egyegy dalmánt megadván nekiek, mind penig nekiek rendölt dézmát és egyéb jövedelmeket és praebendájokat kiszolgáltassák az szokás szerént.
