Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

avagy den. 18., a varga mindenik egy-egy czepellyüst, avagy azért den. 39., az csizmadia egy kapczát, avagy azért den. 39., — Ha ugyan feles búzájok teremne is némelyeknek, de abból dézmát nem adnak. Hasonlóképpen az lovas szabadosok is nem adnak dézmát. Disznajukból sem a dominus terrestris számára, sem penig az prsedicatoroknak ab antiquo pázsit-tizedet nem adtak. Szántóföld az báthori majorsághoz itt három nyomásra vagyon, az város szántóföldeitől külön szakasztva, tizenhét helyeken és szakaszokban; az kiket az mennyi jobbágy colál, az báthori majorsághoz nem győzik colálni őket, hanem ha másunnét az hol bővebben volna, rendelhetnének marhás jobbágyokat hozzá. Ha ki idegen ember vetne ezen földekbe búzát vagy gabonát, az várhoz kilenczeddel tartoznék belőlle. Ezeken kivül az scholához is szintén a mi szántóföldeket conferált az szegíny úr Bethlen István uram, az Báthori Péter nemes curiájával együtt, valamennyi az várhoz való majorsághoz vagyon; egy majort is az fellyebb specificált jobbágyokkal együtt; ezekben is ha kik mások vetnek, az scholához adnak nonát. Kaszáló rét az báthori majorsághoz három van az városon kivül be vetve, kikben az mikor fü terem, circiter megterem 80 buglya széna. Item: a karulyi erdőn is szép kaszáló vagyon; az mikor reá érkeznek, 40 s több öl szénát is takarhatni, s takarnak is; ha jobbágy volna, többet is takarhatnának. Halászó víz ehez nincsen. Tilalmas erdő három vagyon: egyik Bokros, „másik Karuly, harmadik Avaserdő. Fát senkinek nem szabad épületre valót hordani, hanem az kinek az udvarbíró czédulát ád az épületnek illendő voltához képest, annyit szabad vágni; másképen a kit rajta érnek, a 12 forintot meg veszik rajta. Ezen erdők makktermő erdők, az város szokta árendálni annuatim makkját; másképpen ha tizedre fogadnak sertés marhát reá, az várhoz adnak tizedet. Az várnak külön való élő erdeje vagyon: Zonaczos és Dersi-csere, azt szabadon élik az mint akarják.