Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

tizedelnek, az ki váltóra megyén, mindeniktől az öreg disznótól 9 pénzt, az süldőtől 6 pénzt adnak. Az mikor pázsitról tizedlenek, az öregitől váltópénzt den. 6., az süldőtől 3 pénzt adnak. Káposztát minden ember az kinek káposztás kertje vagyon és terem, annuatim tartozik az várhoz káposztafej et adni százhuszonötöt. Szénát az ki nyilast vészen, minden íember) egy ölet ád annuatim az várhoz. Szántóföld itt az majorsághoz nincsen. Kaszáló rét az várhoz itt egy volt, circiter 12 ember kaszáló, melyet az szegény úr Bethlen István, Nagy Jánosnak conferált volt, az mint leveléből constál; mostan immár mustoha fia Kelemen Gergelyé, melyet ha oda enged az mi kegyelmes urunk, az ő nagysága kegyessége. Halászó víz itt nincsen, hanem csíkászó rét vagyon; minden ember valaki csíkot fog, annuatim az várhoz tartozik egy egy veder csíkkal, avagy azért den. 40. Az ki penig csíkot nem fog, semmit nem ád. Tilalmas erdő ezen határon az várhoz három vagyon: első Ravaszlyuk, másik két domb cseréje, harmadik Kőris-erdő. Ezek makkot nem teremnek csak igen vélte, az falu marháját jártatják rajtok. Az épületre való fát ezekből senkinek nem szabad venni, hanem ha kinek az udvarbiráktól adattatik, az épületnek minéműségéhez képest, kiről czédulát szoktak adni, kinek mennyi szál fa adassék. Az falunak külön való élő erdeje vagyon, elö-csere nevü erdő; tüzelő fának azt szabadon élik az mint akarják. Korcsmáriás karácsontói fogva szent Mihály napig az dominus terrestris számára continuáltatik, szent Mihály naptól fogva karácsonig az falué. Servitia: Szolgalatjuknak rendi egyenlőképpen vagyon az ide fel specificált falukbeliekkel; /. Vállajnál. Munera: Az három nevezetes ünnepekre mindenikre külön tartoznak az vár szükségére administrálni fafujúl nyolcz tyúkot és négy ludat, m ly teszen in anni spatio ludat nr. 12., tyúkot nr. 24. Mulcta: mint Vállajban. Határok: Börvéjjel, Vállajjal, Száldobálteremmel, Fábián-