Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

gyalog szeres ember, annyival az census is augeáltatnék, ha penig kevesednek, annyival viszont minuáltatik. Az bírák, kerülő, drabant és lovas szabados semmi adót nem ád. Az nagy-szer penig szent György és szent Mihály adajában annuatim fizet fi. 3. Vágó marhát az kis-szer nem ád ; az nagy-szer penig az kálmándiakkal együtt ád esztendőnkint egy vágó marhát. Káposztát az kis-szer minden jobbágy ember az kinek káposztája terem száz fejet ád ; az nagy-szer penig 125 fejet minden jobbágy. Lenmagot az kis-szeresiek nem adnak, az nagy-szer penig annuatim cub. 1. Vajat az kis-szer nem ád, az nagy-szer penig minden jobbágy ember az kinek fejős tehenei vadnak, egy-egy meszely vajat ád. Proventus: Őszi és tavaszi vetésekből egyaránt mint kis- és nagy-szer tizedet ád az várhoz, kiből az praedicatornak sedecima jár. Bárányból és raj-méhből is az kinek vagyon, tizeddel tartoznak Az kinek vetése nincsen, dézmakor minden ember tartozik keresztyén avagy füst pénzzel, idest den. q., váltó méh-rajtól den. 3. Pázsit-tizedet az kis-szer nem ád, az nagy-szer penig tartozik adni. Az ki váltóra megyén, az öreg disznótól den. 6., az süldőtől den. 3. adnak; ha peniglen makkra bocsátják az disznajokat, úgy az kis-szeriek is tartoznak tizedet adni. Szántóföld itt az dominus terrestris számára nincsen. Kaszáló rét egy vagyon, Cziczoláp nevű; másik is vagyon Konyaláp nevű, de igen vélte terem fű rajta, mivel gyakrabban víz áll mind az kettőn; az mikor nagy szárazság vagyon, akkor kaszálhatni rajta. Minden jobbágy ember az ki nyilast fog, mind kis- és nagy-szer, tartozik az várhoz egy-egy öl szénával. Tilalmas erdejek az mérkiekkel együtt vagyon, mely ott specificáltatik. Az ki épületre akar fát vágni, udvarbírótól kell róla czédulát venni, egyébaránt 12 forint bírság alatt nem szabad vágni. Elő erdejek Csere nevű erdő, azt szabadoson élik.