Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára harmadik kötet (Budapest, 1885)

A BAJONI CSALÁD KRÓNIKÁJA. Nagy-Bajom, melyről a Bajoniak nevöket vették, 1459-ig" Szabolcs vármegyéhez tartozott. Ez évben kebelezte át Mátyás király Bajoni István és más Bajoniak kérelmére Békés megyébe.*) A xv-ik század vége felé ismét más vármegyébe, Biharba osztatott, melyben azóta mostanig van.**) Legrégibb idő óta lakóhelye és birtoka a Bajoni családnak, mely a xiv-ik század első felében kezd más rokon családokkal együtt a Sartivan - Vese genusnak kötelékeiből kibontakozni, és kezdi meg erősebb családi önállóságát.***) A régibb időkben, úgy látszik, nem egészen bírta a család. Volt benne része a váradi püspökségnek is. Mert a XV-ik század végén, midőn már a család Bihar megyében nagy hatalomra jutott, Bajoni János zsákai birtokát adta cserébe a váradi püspökségnek Szentmiklós- és Bajonbeli birtokaiért. A csere nem esett meg pör nélkül, mert János úr a püspökség birtokaiból mintegy ráadásul még négy praediumot foglalt hozzá, a mit utódai is megtartottak. A Bajomban régi időben szent András tiszteletére épült kőtemplom mellé a Bajoniak valószínűleg a xvi-ik század elején, megerősített kastélyt vagy várat (castellum) építettek, mely már a xvi-ik században a nagy kiterjedésű Bajoni birtokoknak központját képezte, f) *) Haan L. Békés vármegye hajdana, II. k. 79. lap. **) 1497-ben Domokos váradi püspök mondja, hogy Bajom előde, János püspök életében még Békéshez tartozott, de áthelyezés útján Biharhoz kapcsoltatott. (Károlyi Okit. III. k. 24. lap.) A Károlyi Oklevéltárból vett adatokat rövidség- kedvéért nem idézem mindenütt. ***) Haan és Zsilinszky Békésmegyei Oklevéltár 8. lap. f) 1571-ben a bajoni várhoz tartozó birtokok voltak : Totale cas^ trum Bayon, Szerep, Rét-Szentmiklós, Nagyrábé, Bagos, Hódos, JákóKovácsi és Lökösházával, Zsadány, Balkány, Okány, Fazakas- vagy Jákó-Varsán, Chepán, Nagy-Bajon, Kis-Bajon, Derecske, Szovát, Ta-