Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára harmadik kötet (Budapest, 1885)

praemisso perpetuo celebrari commissas et concessa, cum omnibus mercantiis rebusque et bonis vestris libère secure et absque omni pavore seu formidine personarum rerumque et mercantiarum vestrarum veniatis properetis et accedatis, peractisque ibidem negotiationibus vestris omnibus, ad propria vel quae malueritis loca redeatis, salvis semper personis rebusque et bonis vestris sub nostra protectione et tutela speciali permanentibus. Et heec volumus in foris et aliis locis publicis ubique palám facere proclamari. Praesentes vero, quas secreto sigillo nostro quo ut rex Hungáriáé utimur impressive communiri fecimus, post earum lecturam semper reddi et restitui jubemus praesentanti. Dátum in civitate nostra Vienna Austriae, décima sexta die mensis Maji, anno domini Millesimo quingentesimo septuagesimo sexto ; regnorum nostrorum romani decimo quarto, Hungáriáé ac aliorum decimo tertio, Bohemiae vero vigesimo octavo. Maximilianus Joannes Listhius m. pr. episcopus Jauriensis m. pr. Hártyán, alul rányomott királyi pecséttel. Hátlapján; Regestrata folio LUI. anno domini M. D. L. XXVI. — Lad. 48. nro. 8. CCXXXIX. Balay Kálmán végrendelete. 1576. nov. 18. Atyának fiúnak és szent-lélek istennek nevében. En Balay Kálmán jóllehet az én testemben igen beteg, de lelkemben egészséges lévén, az istentül adatott kevés marhámból teszek illyen testamentomot, az vitézlő uraim, Horváth János- Zríni Boldizsár- és Welez Gáspár előtt : Először az én lelkemet ajánlom az kegyelmes istennek, az testemet temessék az én koporsómban. Énnekem miért hogy sem húgom, sem néném, sem oly atyámfia kivel egy volnék, több nincsen Balay Gergelnél, azért neki hagyom feleségemet, gyermekimet; először meg tekintvén az istent, azután az én ü hozzá való atyafiságomat és szeretetemet, viselje gondjokat, ne hagyja a míg élnek. 26*