Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára harmadik kötet (Budapest, 1885)

mi hitünkre tisztességünkre, hogy ha Ferencz uramnak •— kit az úr isten ne adjon — halála történnék, békével meg tartjuk, és az û kegyelme testamentumába meg nem háborgatjuk ; inkább szolgálni akarónk mindenkor ü kegyelmének, és az kinek az sommát holta után hagyja is, annak meg adjuk. Annak felette ez ok is benne lévén, hogy ha az kegyelmes isten Csaholyi Ferencz uramat magzattal meg látogatná az ü kegyelmességéből, tartozzunk azonnal ü kigyelmének és az ü kigyelme gyermekinek vissza meg adni minden ok. vetetlen, és minden per-patvar nekül azonnal meg ereszteni, de úgy, hogy annak előtte Csaholyi Ferencz uram is és az ű gyermeki meg tartozzanak mi nekünk fizetni az hatszáz negyven forintot, melyet mi fizettünk ü kigyelmének, és azután tartozzunk az jószágot meg ereszteni. Erre is ajánljuk magunkat, hogy minden dolgaiba, igyibe, szükségébe, törvényébe, minden fáradságunkkal, költségünkkel, minden időbe az úr isten segétségével tehetségünk szerint szolgálni igyekezünk szivönk szerint. Mind ezeknek bizonságára adtuk az mi pecsétönkvel és kezönkkel meg erősétett levelet, erre is reá felelvén, hogy ezután vagy mester előtt, vagy káptalanba vagy kommentbe (így) errül levelet adunk. Csengerbe költ, pinköst után való szerdán, ezer ötszáz hetven esztendőbe. idem Franeiscus Swlyok m. pr. Stephanus Swlyok m. pr. Papíron, kiterjesztett ív alakban, alul két gyűrűs pecséttel, melyek egyike gemma, a másikában pedig farkát háromszorosan nyaka körűi csavarintó kígyótól környezett czímer-paizs, s ebben egy ágaskodó oroszlán alakja látható. Lad. 27. nro. 72.