Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára második kötet (Budapest, 1883)

A Kaplyon nemzetség és a régi Károlyiak, i. Királyságunk két első századának országos története részint a külföldi- különösen a pápai levelekből és más egyházi kútforrásokból, részint belföldi régi krónikáink tudósításaiból meglehetősen összeállítható. De a mit ez időből krónikáink, királyainknak hiányosan fenmaradt törvénytöredékei és kevés számú okleveleink fajunknak a polgárosult nemzetté alakulás útján tett első lépéseiről, jogtörténeti belső fejlődésünkről, nemzeti és nemzetségi birtokviszonyainkról tudomásunkra hoznak, az eléggé fogyatékos és csak a legnagyobb vonásokban van rajzolva, a részletek vagy hiányoznak vagy alig megbízhatók. Azon homályt nevezetesen, a melybe nemzetünket alkotó régi nemzetségeink — a genusok — története ez időben burkolva van, csak a XlII-ik század elején kezdik az ezen időtől fogva nagyobb számban fenmaradt oklevelek némileg oszlatni. A régibb korra nézve krónikáink tudósításaival szemben majdnem kényszerhelyzetben vagyunk, és el kell fogadnunk olyan feljegyzéseiket, a melyek a X-ik vagy Xl-ik századról szólnak, holott érezzük, hogy a XlII-ik század beszél hozzánk. A Kaplyon nem, melyből a gróf Károlyi és gróf Sztáray családok származnak, régi okiratainkban a XlII-ik század elejétől fogva Kaplon Kaplyan Kapuion Koplen Koplon Cuplen Cuplon Kuplan Cupulon nevek alatt fordul elő. Osmeretes, hogy krónikáink a honfoglalásról, a hét vezérről szólva, egyes genusokat is felemlítenek, melyek ezeknek egyikétől vagy másikától származtak volna; p. o. Szabolcstól származik a Csák, Leheltől a Zuárd nemzetség, stb. „Az ötödik seregnek kapitánya, úgy-