Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára második kötet (Budapest, 1883)

XXXII kodva, elfogatott, de utóbb szabadon bocsátotta. A főispán Csáky György azonban azt állította, hogy a bűnöst az ő kezeibe kellett volna átszolgáltatnia, és csak András kérelmeire hagyta félben a törvényes eljárást ellene. Minden eddiginél nagyobb hatalmaskodásért, Apáti birtokuk felégetéseért kellett a Károlyiaknak 1422-ben a két Czudar, Jakab és Benedek ellen pörleniök. 1418-ban ugyanis nevezetteknek szamos-szegi tisztjei Apátit felégették, a szomszéd Olcsváról száz darab sertést elhajtottak és azokból nyolczvannégyet a maguk használatára le is öltek. Egyedül az Apátiban esett kár, mint a leleszi convent és a váradi káptalan által megejtett vizsgálatból kitűnik, kétezer arany forintra becsültetett. 1422-böl kapjuk az első missilis levelet a levéltárban, Károlyi Lancz Lászlónétól Zsófiától, melyet gazdasági ügyben írt valamely komájának. 1427-ben, míg Károlyi László Zsigmond királylyal Havasalföldén táborozott, érkezett a panasz hazulról, hogy távollétében a Báthoryak több hatalmaskodást követtek el vadai és börvélyi jobbágyain, ömbölyi birtokáról pedig negyven szekér gabonát vittek el. László panaszára Zsigmond király orsovai táborából Csáky György szatmári- Pálóczy Imre aradi főispánt és Várday Mihályt küldte ki bírákúl, hogy a panaszosnak igazságot tegyenek. Veszteségeiért és bizonyára hadi szolgálataiért is Zsigmond a torok háború bevégezte után Lászlót és testvéreit avval kárpótolta, hogy minden törvényes bírságaikat mikkel eddig megróva voltak, elengedte. A Báthoryakkal pedig 1431-ben egy időre úgy egyeztek ki, hogy minden villongásaikat és határkérdéseiket az ország bírájának mint békebírónak ítélete alá bocsátották. Az 1456-ik év tavaszán jött Budára a hír, hogy Mohamed szultán még az év folytán nagy haddal jő Magyarország ellen. Az ország rendéi közül sokan siettek fel Budára, hol Hunyadi János erélye és lángbuzgalma szervezte az országos védelmet, mely még ez évben a nándor-fehérvári diadallal volt véget érendő. Az összegyűlt nemesek közt volt Károlyi János is. Mi lehetett a viszály kezdete, nem tudjuk ; az oklevél úgy adja elő az esetet, hogy János úrra Budán a város közepén, rátámadt Kalmár István kassai bíró eskütt társaival és