Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára második kötet (Budapest, 1883)

országban viselt fontos követségeit és egyéb szolgálatait — birtokaikra új adományt ád, és egy másik, melyben a károlyi szent-háromság napi országos vásárra ad szabadalmat. Ezen utazások közben eszközölte ki Bertalan Zsigmond királytól azon 1418. jun. 25-ikén Strassburgban kelt levelet is, melyben az ország Összes főurainak és birtokosainak meghagyatik, hogy azon jobbágyaikat, kik a törvény értelmében a rendes terragium lefizetése mellett a Károlyiak birtokaira akarnak költözni, ebben ne akadályozzák; a főispánok és alispánok felszólíttatván, hogy ezen rendeletnek érvényt szerezzenek. Midőn pedig Zsigmond az év vége felé hazatért, Budán nov. 5-ikén parancsot adott a leleszi conventnek, hogy a Károlyiakat, még pedig első sorban Bertalant, Károly, Kaplyon, Bobald, Vezend, Petri, Csomaköz, Fény, Omboly, Vada, Csalános és Olcsva birtokokba új királyi adomány czímén vezesse és iktassa be, a mi 1419. jan. 2-ikán meg is történt. A Károlyiaknak mindazon kissebb nemesi családok közül, melyekkel szomszédosok voltak, legtöbb bajuk és pörük volt a Domahídiakkal, kik soha sem mulasztották el az alkalmat, ha valami hatalmaskodást követhettek el. 1418-ban a Domahídiak negyvenkét ökörrel épen a Károlyiak kaplyoni birtokáról a levágott és meggyüjtÖtt szénatermést akarták elvinni; azonban tetten kapatván, mind a szekereket mind igavonó ökreiket elvették tőlök, s egyenesen Nyaláb várába Perényi Péterhez, Szatmár megye

v

akkori főispánjához vitték és annak kezeihez bocsátották. Majdnem egy félszázad múlva, 1466-ban, megunva a sok és folytonos apró hatalmaskodást és boszantásokat, a melyeknek a Domahídiak részéről kitéve voltak, a Károlyak Domahídára rontottak és egy versben adták vissza az eddigi sérelmeket; nevezetesen a Domahídiak minden ingó birtokát, százötven ökröt, kétszáz darab egyéb marhát és összes okleveleiket magukkal Károlyba vitték. Mátyás király ez ügyben a Domahídiaknak nemes ötvenedmagukkal teendő esküt ítélt; le is tették, de Károlyi János ki tudta mutatni, hogy az ötven eskütárs egyikének nemessége kétséges, minek következtében az ügy újabb tárgyalására későbbi határnap tűzetett ki. 1421-ben Károlyi András Károlyban egy nyilvános hamis pénzverőt, bizonyosan szabad-ispánsági jogára támasz-