Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára második kötet (Budapest, 1883)
másután egész sorát nyerték az adományoknak és kiváltságoknak. 1387-ben kapták Zsigmondnak Dombrón kelt oklevelében hü szolgálataikért az ország rendéinek kérelmére birtokaikon a szabad ispánságot (pallosjogot), és azt a kiváltságot, hogy ezentúl csupán a királyi curia előtt legyenek pörbe foghatók, kivétetvén a megyei és más törvényszékek hatásköréből. Ugyanez évi április 14-ikén pedig Zsigmond király Budán kelt levelében a Horváthyak pártján harczoló Nyíri Jánosnak és Benedeknek, és Csányi Jánosnak Szolnok megyében fekvő Raka és Csány nevü birtokaikat elkobozván, Károlyi Lászlónak és testvérének Andrásnak adja, felemlítvén az oklevélben Lajos királynak és Erzsébetnek tett egyéb hü szolgálataikat is. Tíz nap múlva pedig birtokukban Károlyban évenkint Mindszentek napja körül tartandó országos vásárra ad nekik királyi levelet, a budai és fehérvári nagy vásárok minden szabadalmaival és kiváltságaival. A vásár ideje azért tüzetett a mondott időre, mert a károlyi egyház is a Minden-Szentek tiszteletére és nevére volt alapítva. Ezen templomon kivűl volt Károlyban 1398-ban egy Kozárd-egyháza nevezetű templom is. ') 1389-ben a Vetésiek és Károlyiak tiltakoznak az ellen, hogy Sós nevü birtokuk határain belül Csaholyi Sebestyén és fia, egy általuk Porcshalmának nevezett falut alapítottak. 1392-ben Károlyi László mint komáromi várnagy fcastellanus de Kamarun) szerepel; legalább mint ilyent idézteti meg a pannonhalmi convent Németi Kolos fia Jakab ellen. 1394-ben Mária királynő Károlyi Lászlónak s a Mihály fiainak, Lászlónak és Bertalannak, minden birtokaikon szabad ispánságot enged. Nagy-Károly gyorsan kezdett emelkedni a Károlyiak alatt a XlV-ik században, és már a század közepén túlszárnyalta azon környéknek minden helységét. Heti vásár- majd országos vásár tartására szerzett számára jogot mint láttuk, a Károlyiak harczi vitézsége. Ezen fejlődés folyamára vet világot egy 1398-iki oklevél, melyben a Károlyiak némely közös birtokrészeken, különösen a Simon fiai által telepített és l ) Károlyi Okit. I. k. 485. 1. Általában lásd az illető okleveleket a megfelelő évek alatt.
