M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM

épülő vasutaknál, vízszabályozásoknál, egyéb földmunkáknál. A birtokosokat a tulajdonosi lét gondjai, a hatvanas-hetvenes években virágzó agrárkonjunktúra számukra is csurranó lehetőségei, a legelő, az ugar feltörése, a határ meghódítása kötötte le. A konjunktúrától támogatott konszolidációnak a nyolcvanas években jött meg a böjtje. Az olcsó tengerentúli gabona versenye a század végén súlyos válságba sodorta Európa mezőgazdaságát. A Nyugat- és Kelet-Európa közötti évszázados munkamegosztás egyensúlya felborult. A válság válaszút elé állította a kelet-európai agrárországokat.. A „porosz" típusú fejlődésben vezető szerepet játszó földbirtokos uralkodó osztályok - Magyarországon is - a védővámos elzárkózásban, a belterjesebb művelésben, s ennek következtében a belső piacon folyó éles versenyben éj fokozott kizsákmányolásban keresték a kiutat. Az agrárválság súlyos csapást mért a magas önköltséggel és alacsony produktivitással termelő, alapjában külterjes magyarországi mezőgazdaságra, felborította az előző évtizedek konszolidációját. A rosszul gazdálkodó földbirtokosok és az elmaradott, nehezen küszködő kisparaszti gazdaságok tömegesen mentek tönkre. A korszerű talajművelésre, gépesítésre, állattenyésztésre képtelen gazdaságok lemaradtak a versenyben. Ehhez a gazdasági feltételhez párosult egy társadalmi-demográfiai folyamat: a parasztság viszonylag gyors szaporodása következtében tömegessé váló földaprózódás, a süllyedés és proletarizálódás. A csaknem 50 millió hold területű, nagyrészt jó termőföldű Magyarországon növekvő paraszti nyomorúság, relatív föld- és munkaalkalomhiány, latens munkanélküliség, fölös munkaerő-kínálat alakult ki. A válságtól kiélezett gazdasági elmaradottság és a demográfiai tényezőkkel tetézett proletarizálódás egybetorkolló áradata óriási erővel zúdult a gátra, a nagybirtokrendszerre. A századvégi Magyarország szélsőségesen egyenlőtlen birtokmegoszlását az 1895. évi mezőgazdasági üzemstatisztika adatai szemléltetik.

1 (Táblázatot lásd köv. old.) A 20 kat. hold alatti gazdaságok területi részesedése 29,4% volt, messze elmaradva a gazdaságok számarányától, a 88,9%-tól. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ezeknek a gazdaságoknak a technikai színvonala is igen elmaradott volt, akkor teljesen világos, hogy ezeknek a kisgazdaságoknak a fejlődési tendenciája nem is lehetett más, mint az állandó keserves munkával folytatott küzdelem a létért, a fennmaradásért vagy a lassú elporladás. A nincstelen mezőgazdasági munkások, cselédek helyzete vált a legelviselhetetlenebbé a XIX. század végére. Bármennyire nehéz sorsot jelentett is korábban, pl. talicskát tolva maguk előtt járni be az ország ezer és ezer kilométereit, ez mégis munkát, kenyeret, még elviselhető életet biztosított. E 1 Simon Péter: A kiegyezés utáni mezőgazdasági tőkés fejlődés és a század végi agrárszocialista mozgalmak. Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon 1848-1948. I. köt. 3. fej. Medosz 1962. (Továbbiakban: Földmunkás mozgalmak.)