M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM

A földreform első napjainak, heteinek e rövid krónikájában a sok egyediből általánosítható képet igyekeztünk megrajzolni. Alapjaiban így történt mindenütt, de sehol sem pontosan így. A helyi sajátosságok: a földbirtokmegoszlás, a paraszti rétegződés arányai, a történelmi hagyományok ezt az általánosan érvényes, tipikus összképet mindenütt tovább színezték. Ezért van az, hogy a földreform végrehajtásának látszólag csiszolt felülete közelről nézve nagyon is egyenetlen. A földreform végrehajtását, ha helyileg vizsgáljuk, sok kisebbnagyobb eltérést találunk. Mégis, a különbségek ellenére, a jelentkező problémákbari, a megoldás módjában az azonosság is olyan mértékben dominál, hogy - legalábbis a kérdésfeltevéseket illetően - nyugodtan általánosíthatunk. Nem mondva le természetesen ezzel annak az igényéről, hogy a történészek vállalkozzanak a földreform történetének községi, járási, megyei szintű feldolgozására, mely egyedüli biztosíték arra, hogy egyszer megszülethessen a földreform történetének a legapróbb részleteket is átfogó országos szintézise. Nézzük meg már most közelebbről a földreform végrehajtásának menetét. Vizsgáljuk meg, hogy a kikarózás s a birtoklevél átvételének ünnepi órái mögött milyen nehézségek, milyen munka, milyen küzdelem állott. Kezdjük talán azzal, milyen nehézségekkel járt, milyen buktatókat rejtett magában a földreform gyors végrehajtásának szükségessége. A földreform gyors végrehajtásának elvi jelentőségét, fontosságát nem kellett sokáig magyarázni a szegényparasztoknak. A gyorsaság követelménye - ha annak összes miértjeire nem is tudtak volna válaszolni - egy volt velük, ök is ezt akarták. De a gyorsaságot átvinni a gyakorlatba, a megvalósítás munkájába, ez már nehezebb volt, ebben már segíteni kellett őket. A földreform végrehajtásával járó nehézségek megoldásában a szegényparasztok mindenkor számíthattak a Magyar Kommunista Pártra és a Nemzeti Parasztpártra, illetve a két párt helyi szervezeteire. A Kommunista Párt által kiadott „Irányelvek", mind az elvek, mind a végrehajtás módját illetően megfelelő útmutatást adtak az egyes pártszervezeteknek. A pártszervezetek taggyűléseken ismertették a tagsággal a földreform jelentőségét, amelyeken mindjárt ki is dolgozták saját tennivalóikat a földreform végrehajtásában. A földosztás ideje alatt a falusi pártszervezetek kommunistái is legfőbb feladatuknak a földreform munkálataiban való aktív részvételt tekintették. A jászberényi járás községi párttitkárainak április 4-én tartott értekezletén a földreform gyors végrehajtásának szükségességét, a kommunisták részvételének fontosságát a megvalósítás munkálataiban így fogalmazta meg a járás párttitkára: „A földosztás jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A földbirtokosok és reakciósok minden eszközzel igyekeznek a rendeletet kijátszani és a végrehajtást megakadályozni. Szükséges tehát a gyorsaság, hogy kirántsuk a talajt a földbirtokosok lába alól. Minden vezetőségi tagnak, főleg a titkároknak, át kell tanulmányozni a rendeletet". A földreform végrehajtásának sikere érdekében a pártszervezetek •titkárai határozatba hozták ezen a megbeszélésükön, hogy a pártszervezetek