M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

Szentes, 1946. május 30 Jegyzőkönyv a Csongrád megyei községi földigényW bizottságok és a földművesszövetkezetek kiküldötteinek gyűléséről; a megyei földbirtokrendező tanács és a földművesszövetkezetek munkájáról, a földreform végrehajtásával kapcsolatos panaszok és javaslatok Jegyzőkönyv Készült a. Csongrád vármegye területén működő földigénylő bizottságok és földművesszövetkezetek kiküldötteinek 1946. május hó 30-ára összehívott és Szentesen a volt kaszinó nagytermében megtartott vármegyei gyűléséről. Jelen vannak a Csongrád megyei Földbirtokrendező Tanács tagjai, a földhivatal vezetősége, a szentesi, a csongrádi, a magyartési, a fábiánsebestyéni, a kiskirálysági, a mindszenti, a kisteleki, a sövényházi, a sándorfalvi, az algyői, a kiskundorozsmai, a tápéi, a pusztaszeri, a pusztamérgesi, a nagymágocsi és hódmezővásárhelyi földigénylő bizottságok és földművesszövetkezetek kiküldöttei, valamint Szegvár és Tömörkény községek földművesszövetkezeteinek kikiküldöttei. A szegvári, csányteleki és tömörkényi földigénylő bizottságok, valamint a csányteleki földművesszövetkezet kiküldöttei az értekezleten nem jelentek meg. Jegyzőkönyvvezető dr. Mijó János földhivatali előadó. Az értekezletet Török Antal, a megyei tanács h. elnöke nyitja meg, üdvözli az egybegyűlteket, és rámutat arra, hogy a vármegyei értekezlet Összehívását a földreform mielőbbi befejezésének szükséges lépések közös megbeszélése tette szükségessé. A földért folytatott harc az évezredes elnyomás után eljutott odáig, hogy megtört a nagybirtokosok uralma, és a föld valóban azé tett, aki vérét és verejtékét adta érte, a magyar parasztságé. A nagybirtokrendszer hátrányára volt az ország egészséges fejlődésének, és Magyarország nemzeti létének és fennmaradásának alapkövetelményévé vált, hogy a nagybirtokrendszer megszűnjön, megszűnjön az úri világ, és Magyarország a dolgozó és békés parasztok országa Legyen. A múlt háború után is volt földreform, azonban a földnek csak négy %-át vették igénybe, a mostani földreform ellenben 16 millió kat. hold művelés alatt álló területnek 34%-át mozgatta meg. A földet most nem egy bürokratikus szerv osztotta ki, hanem maga a parasztság. A földesúri reakció, amely a múlt hónapokban szétzúzva erőtlenül hevert a porondon, később megerősödve mindent elkövetett, hogy a földet visszaszerezze. Mindenfelé terjesztették, hogy a földreform nem egészséges, a termelés folytonosságát csak Ők tudják biztosítani, megvádolták a földigénylő bizottságokat, hogy durvák és gorombák, mindent elpusztítanak, a földet sógornak, komának osztják szét. Azt el kell ismerni, hogy voltak szabálytalanságok, hiszen Magyarországon 30 000 földigénylő bizottsági tag van, és ezek közül nem mindenki felelhet meg, de ennek is éppen az a fő oka, hogy ezer éven keresztül úgy nevelték a parasztot, hogy ma nehezen tud a reá nehezedő feladatoknak eleget tenni. A földesúri reakcióhoz mások is