M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

mértékét, minden, tanácsi beavatkozás nélkül is, mert a rendelkezésre álló föld kevés, a földigénylő pedig sok volt. Amint Veres Péter mondja: „Nem segít itt semmi felülről diktált elméleti magyarázat és indokolás. A földosztásnál a parasztságnak kell hogy döntő szava legyen. Ha a parasztság ragaszkodik hozzá, hogy inkább kisebb darabot kapjanak, de mindenki kapjon, akkor a népi akaratnak érvényesülni kell. A legkisebb életképes darab egy hold." A megyei tanács, bár Békés esetében a földhiány szükségessé tette volna, hogy a juttatással három holdr alá szálljon, megoldottnak látta a feszültség levezetését az R.-ben engedélyezett minimum betartásával is. Egyébként a megyei tanácsnak az a különböző földigénylő bizottságéval tökéletesen egyező szerény véleménye, hogy a bekövetkező egy-két esztendő alatt az új földhözjuttatottaknak mintegy 20-30 %-a a juttatott földjéről önként lemond. Mint már fentebb ismertette a tanács, a juttatottak kiválasztása a gyors végrehajtás miatt nem történhetett meg. Amint azonban a juttatottak meg nem felelő része tudatára ébred, hogy a törvény nem tőkét, hanem munkaeszközt juttatott részükre és a föld csak annak számára jelent megélhetést, aki azt szereti és bánni is tud vele, a földet a reá nem méltók, minden külső kényszer nélkül otthagyják. Az így felszabaduló földek lennének azok, amelyek felhasználásával az életképtelen törpebirtokokból az életképes kisbirtokok megteremthetők, és amelyeken keresztül megvalósítható a földreform tulajdonképpeni célja, az évszázadok óta elnyomott magyar parasztság politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi felemelése. Nagy Károly s. k. Dr. Ürmössy Károly S. k. Békés vármegyei Földbirtokrendező Rákóczi Mihály S. k. Tanács elnöke Kiss ^oltán s. k. Pálinkás Gábor s. k. Bálint Imre s. k. Marhás Sándor s. k. a tanács tagjai Négyoldalas, géppel írt másolat. - OL OF 1946-34715.