M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

minőségben összehasonlíthatatlanul rosszabb lenne, szántóföldjeik, vetéseik korántsem volnának olyan állapotban, mint azt a szemlén láthattuk.' Ha a szövetkezetet megszüntettetnék, vagy ha annak tagjai sorába nem olyan emberek kerülnének be, akik a majd ott maradó tagokkal együtt tudnak továbbra is dolgozni, feltétlenül nagy visszaesést fog okozni a jelenlegi állapottal szemben, de elképzelhetetlen romboló hatása lenne a megszűnésnek a már megalakult, de közel sem így működő, valamint a még ezután megalakítandó szövetkezeteknél. Terézmajori földművesszövetkezet, azt mondhatom, ideális állapotokat teremtett. Azt, amit a szövetkezet például a kevésbé feltűnő legelőjavítási munkák terén végez, olyan eredménynek kell megállapítanom, amely felülmúlja minisztérium ilyen irányú várakozásait, nemcsak megyei viszonylatban. Miután a magam részéről a szakoktatást éppen a telepítési területen elengedhetetlenül szükségesnek tartom, azt a megoldást ajánlom, hogy a lengyeli kastély mellé javasoljon a tanács 25 kat. hold földet, amely területen az alsó fokú szakiskola keretében megvalósítható és bemutatható minden, amire az alsó fokú oktatásnak szüksége van. Nem tartom azonban megfelelőnek, hogy ugyanott középfokú intézet, sőt népfőiskola is létesüljön, méghozzá a virágzó szövetkezet megszüntetésével. Az ingyenes oktatásra vonatkozóan az a véleményem, hogy az csak látszólag ingyenes, mert az állam így elesne az egész terület egyéb jövedelmétől, de az ingyenes oktatást maga Benedek igazgató úr is csak átmenetileg tartja beadványában, amint ezt velem szóban közölte. Azt illetően, hogy a szövetkezeti tagok nagy része nem igényjogosult, mert sváb, nem foglalhatok állást, de Benedek igazgató úr is jelen volt, amikor megállapíttatott, hogy cca. 30 német közül kettő a volksbundista, akikről az utólag derült ki, a többi olyan kategóriába tartozik, amely kategóriában tartozók, ha történetesen saját földdel rendelkeznének, ma is háborítatlanul birtokban volnának. A földreform célja nem lehet az, hogy volt gazdasági cselédeket sújtson. Azt, hogy a svábok kitelepítése következtében megürülő szövetkezeti tagsági helyekre kik kerüljenek, a telepítés kapcsán kell majd megoldani, és feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a tagok kiválasztásánál a szövetkezet vezetőségének módja legyen közreműködni azért, mert nem oda való elemek feltétlenül szövetkezet bomlását idéznék elő, ami a már elmondottak alapján országos viszonylatban is nem kívánatos. Azt illetően, hogy az ingatlan parcellázva nincs, kifogást emelni nem lehet, mert ha ez a szövetkezeti tagoknak így megfelel, akkor a parcellázás felesleges, és termelési szempontból feltétlenül parcellázatlan szövetkezeti művelés a kívánatos. Azt illetően, hogy nem közérdek a szakoktatással szemben a szövetkezet fennmaradása, az a véleményem, hogy egyrészt elég a négy, már a megyében működő és egy szervezés alatt álló szakiskola 25 hold földdel, de feltétlenül fontos közérdek, hogy ilyen példaadóan mintaszerű szövetkezet további fenntartása, éppen a szövetkezeti gondolat érdekében, amire mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy az nem közérdek. Az egyéb, a szövetkezettel támasztott igényeket illetően a tanács maga is megállapíthatta, hogy az erdészetnek van elég földje, míg a lengyeli székely földigénylők tartalékföldje kikerül a kitelepítés során még felszabaduló földekből. Általában feltétlenül fenntartandónak kell mondanom a terézmajori földművesszövetkezetet, annál is inkább, mert egy korábbi szemle során már meg-