M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

Vésztő község közvetlen szomszédságában fekszik Szeghalom, ahol az igényjogosultak részére 15 holdon felül adogattak igen számos esetekben, míg 3-4 holdas tételben nem, és az ekként történő pazar kivitel mellett is több, ezer hold ingatlan áll gazdátlanul. Ugyancsak közvetlen szomszédos község Kornádi, melynek egyik részét - Kótpusztát - kivétel nélkül vésztői lakosok művelik és birtokolják, s e pusztában is van nagyobb megváltható terület, valamint a nagyihrázi káptalanbirtok, mintegy 2300 holdjával. Ennél és a kóti ingatlanoknál meg is látszik mindez, mert a puszták úgy néznek ki, mint a gazdátlan terület, tele farkasfoggal, gazzal, és táblaszámra feketéllik ezek megfeketedett gaza. Mindez nemzeti szempontból is rendkívül káros. Ezzel szemben Vésztőn a szántóföld 96 százaléka az elmúlt gazdasági évben meg volt munkálva, az új földtulajdonosok mind megmunkálták az új földjüket. Kornádi községben mintegy 1100 földigénylő lett összeírva, akiknek legnagyobb része törpebirtokos és kisbirtokos, s így csupán csak a meglevő szántóterületük kiegészítéséről lehet szó a földreform során s nem úgy, mint Vésztőn, ahol a nincstelenek száma az igényjogosultak 80%-át teszi ki. Kornádi község földigénylői közül a valóságban a szomszédos község (Magyarhomorog) földigénylő bizottságától is kapott nagyobb szántóterületet, ahol mintegy 80 igényjogosult nyert kielégítést. Vésztő község jogos földigénylői részére országos érdek az, hogy a Kornádi község határában levő Nagyihráz és Kótpuszta igénybe vehető ingatlanai, valamint a Szeghalom község határában fekvő özv. Kiss Antalné szül. Kociszki Ilona 600 holdas megváltásra kerülő ingatlana részükre legyen juttatva. Országos érdek azt kívánja, hogy minden egyes igényjogosult földhöz jusson, és egyes községek ne legyenek kivételek a földjuttatásban, vagyis a földreform céljára igénybe vehető összes ingatlanok arányosan osztassanak meg, s ne legyen eltolódás az egyes községek jogos igényjogosultjai között ténylegesen kiosztott területek között, hanem az osztó igazságnak megfelelően arányosan osztassanak meg. Ennek megvalósítása pedig kizárólag az Országos Tanács bölcs mérlegelését igényli. A szomszédos községek területéből a vésztői igényjogosultak részére való szétosztásra kérelmezett területből a valóságban mintegy 3000 hold kerülhetne kiosztásra, mely 3-4 holdas juttatás mellett cca. 800 családnak nyújtana megélhetést, és emelkedhetne ki a nincstelenek sorából a megérdemeltebb anyagi viszonyok közé. Ellenben a kérelmezett ingatlanok mindkét községtől oly messze fekszenek, hogy a szegény zsellér új földtulajdonos nehezen tudja megközelíteni. Ha a községből kiindul juttatott földjére dolgozni, elfárad mire kiér, alig dolgozik valamit, indulhat haza, és ismét egy több kilométeres 12-15 km) utat kell megtennie, hogy pihenésre haza juthasson családjához. gy van az aztán, hogy az új földtulajdonosok egyszerűen nem is veszik igénybe a részükre juttatott földet, mert annak megmunkálására képtelenek, különösen pedig egy nincstelen ember 10-15 kat. holdat megmunkálni nem képes, annál inkább sem, mert az a szegény új földtulajdonos nem rendelkezik semmiféle gazdasági felszereléssel, még kevésbé jószággal, mellyel a földet művelhetné, annak termését úgy saját, mint a közellátás céljára a rendeltetés helyére