M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

\ függővé, akkor vagy nem lenne ezen a nyáron tarlóbuktatás, vagy pedig egyszerre kellene befejezni a vármegye minden községében a földreform végrehajtását, ami természetesen lehetetlen. A földigénylő bizottság elnöke telekkönyvi juttatást kívánt, mondván, hogy a korábban történt tagosítás eredménye még ma sincs telekkönyvezve, és így a földreformot végrehajtani, különösen pedig a földeket művelésbe adni nem tudják. A földreform során végrehajtandó telekkönyvezés meg nem történte mezőgazdasági munkálatok megkezdésének akadálya nem lehet, hiszen a pár évvel ezelőtt befejezett tagosítás eredménye sincs a mai napig sem telekkönyvezve

1 és a földek megművelése akadálytalanul megtörtént minden évben. Különös, hogy a tarlóbuktatás miatt sürgetik a földreform befejezését. Ugyanis a legtöbb gazda a háború előtti időben sem - akkor,, amikor a megművelésre kellő számú iga és gép állott rendelkezésre - buktatott tarlót, és örült, ha egy szántásba vethette el őszi vetését. Most, amikor alig van iga, akkor mindegyik földhözjuttatott mintagazdálkodásszerűen, valamennyien tarlót akarnak buktatni, és két szántásba akarják elszórni az őszi magot. A földnek ekként való megművelése természetesen a leghelyesebb, azonban a legtöbb helyen az előbb említett okoknál fogva kivihetetlen. Feltéve, hogy kivihető ez, amiatt a megyei tanács munkáját gyorsabban végezni és a juttatásokat telekkönyveztetni nem tudja. Egyébként elő kell adnom, hogy a földigénylő bizottság összeállítása a rendeletnek nem megfelelően történt, miért is az elnöknek és néhány tagnak a leváltása tekintetében kellett intézkedni annál is inkább, mert a leváltást a földigénylők 40 aláírással ellátott kérvénnyel kérelmezték. A földigénylő bizottság elnöke beadványában olyan ügyek iránt érdeklődött, amelyek a földreform gyorsabb végrehajtásával nem kapcsolatosak. Érdeklődése többek között a földigénylő bizottsági tagok fizetésére, szakiskola létesítésére (amihez neki semmi köze) vonatkoznak, továbbá arra, hogy miért nem zárjuk ki az ügyvédet a felek képviseletéből, miért tűrjük azt, hogy 3000 pengőt kérjen egy ügyvéd az ügyféltől, valamint azt is, hogy az ő napidíját magasabban állapítsa meg a megyei tanács. Mindezek nem tartoznak a megyei tanács munkájához, és ha ilyenekre válaszolgatunk, akkor a földreform valóban még később fejeződik be, mint ahogyan befejeződnie kell. Az ilyen kérdéseket a megyei tanács válasz nélkül hagyja. Kérem Főispán Urat, a közlést tudomásul venni méltóztassék. Borsod megyei Földbirtokrendező Tanács nevében dr. Parcsetich Béla elnök Kétoldalas, géppel Irt, eredeti tisztázat. - Miskolci ÁL Borsod m. foisp. 1945-1329. A főispán a tájékoztatást tudomásul vette. 1 A községben 1936 elején kezdték meg a határ részleges tagosítását. A cél a „nadrágszíjparcellák" eltüntetése volt. A tagosítás függőben maradt, s csak 1949. december 20-án zárult le. [Miskolci ÁL Kir. Törvényszék tagosítási ir. Mezőcsát.]