M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM

A földreform mielőbbi végrehajtásának érdekében tartott tömeggyűlések hangulatát\időnként megszakítja egy-egy, a Kisgazdapárt által összehívott gyűlés. A Kisgazdapárt egyes vezetői ugyanis megpróbálták időhúzó, tak­tikázó magatartásukat helyi pártszervezeteik munkájában is érvényre juttatni. A Szolnok megyei Besenyszög községben pl. 1945. február 1-én, a Kisgazda­párt megalakulásakor sok szó esett a „magyar nemzet megmentéséről", „lelki­ismeretességről", „közös sorsról", de egy szó sem esett a földreform szükséges­ségéről. 30 Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a Kisgazdapárt egyszerű tagjai vagy felelős vezetői között ne lettek volna számosan olyanok, akik hívei voltak a földreform mielőbbi végrehajtásának. A szegényparasztok földet akaró indulata februárban nem egy helyen' el­jutott már oda, hogy hivatalos rendelkezések bevárása nélkül földosztó bizott­ságokat alakítottak, felosztási tervezetet készítettek, sőt már osztani is kezdték a földet. Csanád megyében a demokratikus pártok képviselőinek február 20-án tartott értekezlete kérelemmel fordult a megyei nemzeti bizottsághoz, hogy utasítsa a pár tokai, hogy a földigénylőkből alakítsanak földreform-bizottságokat, amelyek számba veszik az igénylőket és a rendelkezésre álló kiosztandó földeket, és általában foglalkoznak a helyi előkészítő munkálatokkal. 31 ^ A hajdúsámsoniak február 20-án, a község határának megoszlását is figyelem­bevéve, már részletes, radikális 100 holdas birtokmaximummal felosztási tervezetet készítettek. 32 Biharnagybajomban a Magyar Kommunista Párt és a Földmunkások Szak­szervezete által február 20-án megtartott népgyűlés résztvevői még tovább mentek: összeírták a földigénylőket, földigénylő bizottságot választottak, s ennek tagjait felszólították, hogy a földek kiosztása érdekében tegyenek azon­nali lépéseket. 33 A Mátraderecskei Nemzeti Bizottság meghökkentő természetességgel egy­szerűen arról értesítette a megyei nemzeti bizottságot, hogy a község határában levő Károlyi-uradalmat felosztja a község nincstelen lakossága között. 34 Balmaz­újvároson pedig anélkül, hogy sok szót vesztegettek volna a dologra, 1945. márciusáig 3400 kat. hold földet már szét is osztottak. 35 A szegényparasztok mindenekelőtt azokban a falvakban kezdték - felső intézkedés bevárása nélkül - szervezni a földreformot, ahol a földmunkás­mozgalom, az 1919-es Tanácsköztársaság forradalmi szellemű régi harcosai vagy olyan szegényparasztok éltek, akik a két világháború között kapcsolatban álltak az illegális Kommunista Párttal, ők a Kommunista Párt egyetlen szavá­30 ÁL Szolnok. Alispáni iratok. 1912/1945. 31 ÁL Szeged. Csanád megyei Nemzeti Bizottság iratai. 66/1945. 32 ÁL Debrecen. Bihar megyei földhivatali iratok. 1945. Rendezetlen. 33 ÁL Debrecen. Bihar megyei földhivatali iratok. 1945. Rendezetlen. 34 ÁL Eger. Nemzeti bizottság iratai. A/lb/1945. 35 Néplap (Debrecen), 1945. március 8.

Next

/
Thumbnails
Contents