M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

Házhelyigényét 19 649 házhelyre szorult jelentette be, ezek közül 6500 jelentkezőt, az összes kérelmezők 33,08%-át községi földigénylő bizottságok juttatásban részesítették . . . IV. A tanács és földhivatal működésének ismertetése ^ A tanács és a földhivatal úgy a személyi érintkezések terén, mint az ügyintézés során a teljes összhang és együttértés jegyében áll. Az ügyintézések során a tanács elé csak azok az ügydarabok kerülnek, amelyek a fennálló jogszabályok szerint jogokat állapítanak meg, vagy a földreformmal kapcsolatosan jogszerzéshez ingó és ingatlan vagyon feletti rendelkezéshez vezetnek. Ezek az ügyek is csak abban az esetben kerülnek a tanács elé, ha már a döntéshez szükséges adatokat, bizonyítékokat és ellenérveket a földhivatal beszerezte. A tanács döntése elé kerülő ügyeket előkészítésük és felszerelésük után az ügy előadói a tanácselnöknek bemutatják. A tanács elnöke a tárgyalási határnapot kitűzi. A tárgyalási határnapról lehetőség szerint a földhivatal az érdekelt községek földigénylő bizottságait és az érdekelt feleket "rövid úton értesíti. Különben szabály, hogy a tárgyalásra kerülő ügyek számát és az érdekeltek megnevezésével jegyzékbe foglalva a tárgyalást megelőző 24 órával a tárgyalóterem ajtajára ki kell függeszteni. Egyéb értesítést a felek nem kapnak. A nyilvános tárgyalást az elnök nyitja meg. Megállapítja, hogy a tanács határozatképes, és felhívja az ügy előadóit a tárgyalásra kerülő ügy ismertetésére. Ismertetés után a felek is felszólalhatnak. A tárgyalás berekesztését az elnök mondja ki, és határozathozatalra zárt ülésre vonulnak vissza. A szavazást megelőzi a tanácskozás, mely az eldöntendő kérdés általános megvitatásából áll. Úgy a tanácskozást, mint a szavazást is a tanács elnöke vezeti. A szavazás megkezdését az elnök mondja ki, és a tanács tagjai betűrendben nyilvánítják szavazatukat. A szavazást egy tag sem tagadhatja meg. A tanács elnöke utolsónak szavaz. A határozatot egyszerű szótöbbséggel kell hozni. [V. r. I. 56. §.] Bármely tagnak jogában áll különvéleményt bejelenteni, és azt 24 órán belül a tanács elnökének írásban átadni. A nyilvános tárgyalásról rövid feljegyzéseket kell készíteni, és azok alapján a jegyzőkönyv szerkesztéséről az előadó gondoskodik. A tárgyalási jegyzőkönyvet az elnök és előadó írják alá. A zárt ülés eredményéről felvett feljegyzést és határozatot a részt vett tagok és az elnök aláírják. A határozatot az elnök nyilvános ülésben hirdeti ki, ugyanakkor az indoklást röviden előadja. A véghatározatot és annak indokait az előadó köteles írásba foglalni. A véghatározat kézbesítéséről a földhivatal segédhivatala gondoskodik. Az eddig tapasztaltak azt mutatják, hogy a tanácskozás időtartamát meg lehetne rövidíteni, ha a zárt ülésben a földhivatal előadója is részt vehetne. Erre azonban a V. r. I. 56. §-a módot nem nyújt. :26 Földreform 1945 401