M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

terület nagy kiterjedésére - az igénylő bizottságokat a helyszínen felkereste, s munkájukban támogatta. így minden albizottság működése területén közbe eső tárgyaló, illetve panasznapot tartott, még az igénylések és összeírások lezárása előtt. Itt a földigénylő albizottságok tagjai és a Központi Bizottság elnöke jelenlétében a felek panaszait meghallgatva döntéseket hozott, melyek főként a jogos igények nagyobb mérvű kielégítésére irányult. A tanács legközelebbi feladata a juttatások kérdésében való (érdemi) határozás, egyenként és együttvéve. Ezen eljárást közvetlenül fogja követni a mérnöki felmérés. A földreform munkájának kezdetén megfelelő mennyiségű birtoklap nem állott rendelkezésre. Ezért a birtoklevelek kiosztása nagyobb részben a tárgyaló tanács döntésével egyidejűleg fog kiosztásra kerülni, és ezen kiosztás alkalmával kerül beszedésre a műszaki költségek első, esetleg további részletei is. A tanács és az újonnan felállított földhivatal a különböző hatóságok és szervekkel, a miniszteri megbízottakkal, továbbá a politikai pártokkal mind ez ideig teljesen zavartalanul működött. Különösen kiemelendő a város polgármesterének előzékeny magatartása, amennyiben a földreform során felmerülő minden anyagi és egyéb szükségletet gyorsan és teljesen igyekezett kielégíteni, így az eddig feltétlenül kifizetendő napidíjak, tiszteletdíjak, irodafelszerelési szükségleteket minden további nélkül a városi pénztárból előlegezte. A reform mielőbbi szakszerű lebonyolítása érdekében indokoltnak látszik olyan rendszerű főkönyvek bevezetése, amelyek rovataiban tartalmazzák a juttatott személyi adatain felül összes földterületét, külön az újonnan juttatottal az összes tartozások előírását, és 10, illetve 20 évre előirányzott törlesztési tervezetet, úgyszintén .az időszaki lerovásokra alkalmas rovatokat. Ezen főkönyvek párhuzamos példányban volnának vezetendők, egyrészt a helyi földhivatalok, másrészt az országos központ által. A helyi hivatal a megszabandó időszakonként rovatos jelentéseket küld a központba, ahol főkönyveken átvezetve minden egyes juttatott tartozásáról, törlesztéséről és egyéb körülményeiről állandó kép nyerhető. Szeged város területén a földreform kérdése különleges helyzetet teremtett* amennyiben az egyetlen nagybirtokos Szeged város közönsége volt. Ezek a földek azonban már évtizedek óta kishaszonbérletként voltak hasznosítva, úgyhogy a legnagyobb részen mindenütt tanyák épültek már évtizedekkel ezelőtt, úgyszintén szőlő és gyümölcsösök telepíttettek. így a szegedi földreform munkálatai végsőleg annak a körülménynek a felülvizsgálatában merültek ki, hogy a bérlők közül kik a nem igényjogosultak, és kik azok az igényjogosultak, akiknek nagyobb bérletük volt, mint amennyit a 600/1945. Me. sz. rendelet megenged. A termelés ütemére nézve, különösen a tavaszi munkálatokra nézve, a földreform jó hatást gyakorolt, amennyiben áz igényjogosultak részben bizonyítani akarták munkakészségüket, részben igyekvő munkájukkal a juttatásra való érdemüket támasztották alá. Ez év április hó első napjaiban az igénylés vontatottan indult, később mind nagyobb ütemet véve ma már általánosságban az a helyzet, hogy a legtöbb földigénylő több földet kívánna, mint amennyit a bizottságok a rendelkezésre • álló területek figyelembe vételével juttatni képesek voltak. A mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanok Szeged város