M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

Kemecse, 1945. április 24 f A kemecsei járási földigénylő bizottság elnökének jelentése a megyei és az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz a földreform kezdeti nehézségeiről, a parasztság félénk magatartásáról, a Nyugatról visszaszív árgó földbirtokosok aknamunkájáról Midőn f. év március 22-én a párt, majd 24-én az Ideiglenes Kormány utasítására, valamint az orosz hatóságok felkérésére megindítottam a járásomban a földosztási munkálatokat, arról volt szó, hogy a munkákat a lehető legrövidebb idő alatt be kell fejezni. A tárgyaláson, melyen Balogh Elemér földműv. államtitkár, Gyüre Károly főszolgabíró, a járási orosz katonai parancsnokság és egy orosz alezredes is jelen volt, meg lett határozva a dátum, amidőn a munkálatokat be kell fejezni. (Április 5-7.) Én ugyan erre határozott ígéretet nem tettem, de kijelentettem, hogy minden rendelkezésemre álló erőmmel azon leszek, hogy a kitűzött időre a földosztási munkálatok befejezést nyerjenek. Az akció megindult, sajnos azonban minden előkészület nélkül és mindég - utólagos rendelkezések mellett. Még az igénylőlapok is akkor jöttek meg, midőn már közönséges papíron (természetesen hiányosan) már összeírták az igénylőket. A következő hiba az volt, hogy különböző „miniszteri biztosok" különbözőképpen magyarázták a rendeleteket és adtak utasításokat a földigériylő bizottságoknak. A másik baj volt, hogy népünk teljes politikai inaktivitása folytán több helyen (Oros és Pazony) egyszerűen nem hitték el és nem vették komolyan a földreform-rendelkezést. Ezen helyeken ugyanis még nincsen Kommunista Párt, nem volt aki a népet letargiájából felrázza, a községi elöljáróságok pedig teljesen távol tartották magukat az ügybe való bármilyen befolyástól, ami az egyszerű népben a földreform ellen gyanút és félelmet keltett. Nem beszélek most arról, hogy voltak az érdekelt földbirtokos osztályból számosan olyanok,, akik propagandájukkal gátolták az akció megindítását. Mindennek dacára igen nagy energiával sikerült elérni azt, hogy április 10. körül lényegileg befejezést nyert a földosztás, aminek az elérése nem csupán politikailag volt fontos, hanem lerongyolódott és nincstelen országunk elsőrangú gazdaságpolitikai érdeke is ehhez fűződött, hogy minél hamarabb befejezést nyerjen a föld felosztása, hogy a máris késedelmet és a sok hiány miatt nehezen keresztülvihető tavaszi mezőgazdasági munka zavartalanságát még ezzel is ne akadályozzuk, ellenkezőleg - éppen ezáltal biztosítsuk. Sajnos, hiába végezték el a bizottságok e munka oroszlánrészét, felsőbb hatóságaink egyrészt a községek közötti vitás kérdésekben nem jártak el kellő eréllyel, hagyták, hogy elmérgesedjen az ügy, és így még ma is van járásomban 10—12 község, melynek ügye nincs befejezve, és ezáltal mérhetetlen kárt okozunk a mezőgazdasági termelésnek. |. '. Ehhez járul még visszaszivárgó földbirtokos osztályunk rohama, amit szintén magasabb befolyásokra ma már leplezetlen bátorsággal intéznek a földigénylő bizottságok ellen, mely bizottságok akkor, amidőn vállalkoztak erre a nem 21* 32a