M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)
AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM
a magyar nemzeti erőt és évszázadokra megszilárdítsuk a demokratikus magyar államrendet." 2 Sem az Ideiglenes Nemzetgyűlés Szózata, sem az Ideiglenes Nemzeti Kormány - másnap, hasonló céllal és tartalommal kiadott - Nyilatkozata nem utal a földreform végrehajtásának időpontjára. 1944 decemberében, 1945 januárjában még sem a pártoknak - beleértve a Kommunista Pártot is - sem a kormánynak nem volt határozott elképzelése a földreform megvalósításának időpontjára nézve. Voltak hangok, amelyek, különböző gazdasági meggondolásból 1945 őszét az 1944/45-ös gazdasági év befejezése utáni, s az új gazdasági év megkezdése előtti időpontot - vélték erre a legalkalmasabbnak. Nehezítette a földreform megkezdését, hogy a nemzetgyűlés tagjai 1944 végén, az első ülések befejeztével hazamentek, a nemzetgyűlés politikai bizottságában pedig az a nézet alakult ki, hogy a földreformot nem lehet kormányrendelettel elindítani, ahhoz törvényre van szükség. Ezért a nemzetgyűlés újabb összehívását szorgalmazták, ahol dönthetnek a pártok földreform-javaslatai felett. A nemzetgyűlés összehívásának időpontját 1945. április 1-ében jelölték meg. 3 A politikai és gazdasági helyzet alakulása azonban nyilvánvalóvá tette, hogy a földreformmal nem lehet sokáig várni, már 1945 koratavaszán végre kell hajtani. Ha nincs mód a nemzetgyűlést gyorsan összehívni - a földreform-törvény megtárgyalásához, illetve megszavazásához - akkor kormányrendelettel kell azt haladéktalanul megoldani. A földreform gyors végrehajtását mindenekelőtt a politikai erőviszonyok kedvező alakulása tette lehetővé, egyben sürgetővé is. Azért, hogy a szükséges demokratikus vívmányok megvalósulásával, a szegényparasztság megnyerésével, aktivizálásával tovább fokozódjanak, illetve megszilárduljanak a demokrácia erői. 1945 elején, a fasizmus elleni háború győzelmes előrehaladása következtében ugyanis a kommunista pártok vezetésével Európában széles demokratikus fellendülés bontakozott ki, mely számos országban - nálunk is visszaszorította nemcsak a nyílt fasiszta erőket, hanem a nagybirtokosokat, nagytőkéseket is. Sőt nemcsak a politikai élet porondjáról vonultak vissza, hanem legelszántabb, legreakciósabb elemei egyenesen határainkon túlra menekültek egyrészt félelmükben, hogy számot kell adni múltjukról, másrészt az új rendszer iránti gyűlöletükben. A demokratikus erők tömörülését jelentős mértékben segítette a Szovjetunió hadseregének jelenléte is. Ilyen körülmények között 1945 tavaszán a vagyonos osztályok nem gondolhattak komolyabb ellenállásra. Jelenthette-e azonban ez végleges beletörődésüket politikai és gazdasági hatalmuk elvesztésébe? Semmiképpen! Támadásuk egy, a reakció 2 Az 1944. évi december hó 21-ére Debrecenben összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. Budapest 1946. 10. old. (Továbbiakban: Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója.) 3 Az Országház Irattára. A minisztertanács bizalmas iratai. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés politikai bizottságának 1945. március 12-i jegyzőkönyve. Rendezetlen.