M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

Ezután a tárgyaló tanács vizsgálat alá vette a földigénylő bizottság határozatai ellen eddig írásban beérkezett panaszokat, illetve kérelmeket, és azok tárgyában másolatban a jelen jegyzőkönyvhöz csatolt határozatokat hozta, illetve szükség esetén azokat helyszínen tárgyalásra utalta. Ezután elnök beszámol a tárgyaló tanácsnak folyó hó 14-én Veres Péter, az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökének a szegedi tárgyaló tanács, illetve a Szegedi Földigénylő Bizottság elnökeivel és tagjaival folytatott megbeszéléséről. A megbeszélés során a következő megvitatandó kérdések merültek fel, illetve az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke a következő elvi jelentőségű döntéseket, illetve általános érdekű határozatokat közölte a földbirtokrendezés szegedi szerveivel: Felhívta a tanács figyelmét a faiskolák közgazdasági jelentőségére, és utasította, hogy a szegedi és Szeged környéki faiskolák érdekeit kísérje figyelemmel a földhöz juttatás során. Jóváhagyóan vette tudomásul a tanács azon intézkedését, hogy a nincstelen faiskolások részére öt hold földet juttatott személyenként faiskola-telepítés céljára alkalmas területen, amennyiben pedig a meglevő faiskola területe nem juttatható eddigi tulajdonosa számára, az új tulajdonos csak a facsemeték kitermelése után veheti művelésbe földjét, addig a faiskolatulajdonostól földhaszonbér fejében a szokásos mezőgazdasági bérösszegnek háromszorosát kapja. Az országos elnök utasította a Szegedi Földigénylő Bizottságot, hogy gondoskodjék mintagazdaságok és magszaporítótelepek céljára alkalmas földterület fenntartásáról. Mivel a közeljövőben számítani lehet arra, hogy a kapásvetemények rendellenesen nagy területe miatt a kapálási munkák össze fognak torlódni, azért az országos elnök felhívta a földigénylő bizottságot, hogy a városban levő polgárságnak azon része, amelyik a termelőmunkában hosszabb-rövidebb ideig nélkülözhető, a legsürgősebb mezőgazdasági munkáknak időben való elvégzése érdekében mezőgazdasági munkára igénybe vétessék. A plébániák, illetve egyházak földigénylésével kapcsolatban felhívta az országos elnök a földigénylő bizottság és a tanács figyelmét az e tekintetben már kialakult gyakorlatra, mely szerint a nagyobb egyházi birtokokból, illetve célvagyonokból egyszer 100 holdat meg kell hagyni. A város belterületén levő egyházak, mivel eddig is készpénz dotációból, fizetésekből és egyéb természetű készpénzjuttatásokból fedezték szükségleteiket, földet nem kaptak. A vidéki és tanyai egyházak egyházi szükségszemélyzetének (pap, kántor, harangozó) részbeni ellátása érdekében egyházanként 15 hold föld juttatható. Mivel a jövőben az iskolák anyagi szükségletének ellátásáról az állam fog gondoskodni, ezeknek mint intézmények számára az egyházaknak szóló juttatás keretében nem adható. Felhívja a figyelmet az országos elnök azon körülményre, hogy a földreformrendeletnek az alapítványi célvagyonokra vonatkozó részét sok helyen félreértették, amennyiben az Országos Tanács jóváhagyása nélkül azokat nem merték igénybe venni. Ezeknek a birtokoknak 100 holdon felüli része minden külön felterjesztés nélkül igénybe vehető. Kegyúri jogok megváltása címén csak a fentebb részletezett keretben juttatható föld.