M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

járási, megbízottat azzal, hogy még nem kapott a főispántól rendeletet. Petne^ házán a pap és a jegyző uszítására nem engedték be a járási megbízottat a parasztok azzal, hogy nem kell nekik a kommunistáktól föld. Három Szabolcs megyei főjegyző szabotáló kijelentésére fentebb már utalás történt. Nyíregyházán a kormányrendelet plakátja ott porosodik a vármegyeházán, nem ragasztották ki. A csendes szabotázs a közigazgatás részéről szinte általános. A jegyzői kar „megsértődött" és azzal az ürüggyel, hogy a rendelet a végrehajtást nem az ő kezükbe tette le, teljes közönyt és passzivitást tanúsított. A kisvárdai járás jegyzői értekezletén pl. egyik sem tudott konkrét adatot mondani a földosztás állásáról, azzal, hogy a földigénylő bizottságok semmiről sem értesítik őket. Ezzel szemben csak úgy ömlött a panasz a jegyzők szájából a parasztság „önkényeskedéseivel és túlkapásaival" kapcsolatban. A legtöbb jegyző az értekezleten az elmenekülteket is védelembe vette az elkobzással szemben azzal, hogy parancsnak engedelmeskedtek az elmenekülök. Az egyik járási főszolgabíró Szabolcs megyében, arra a kérdésre, hogy hogy áll a földosztás, azzal kérdezett vissza, hogy ezt ő is szeretné tudni, és voltaképpen, hogy is áll ez az egész földreform dolga, mert ő nem tud semmiről semmit. A szabotázs hatása az igénylők jelentkezésének elhúzódásában és a földigénylő bizottságok munkájának kezdeti bátortalanságában mutatkozott. Ezt a kezdeti nehézséget legyűrte a mi propagandánk, kiküldötteink munkája - és maguk a tények. Ott, ahol alig merészkedtek jelentkezni, ha hírül vették, hogy a közelbe osztják valahol a földet, mindjárt megindult a jelentkezés áradata, és hatalmas lendületet kapott a földigénylő bizottság munkája. A földosztás ténye megtört minden ellenagitációt, legyűrte a parasztság bizalmatlanságát és bátortalanságát. De általában minden felvilágosítás, minden buzdító, bátorító szó ugrásszerűen erősítette a parasztság önbizalmát és aktivitását. A Szabolcs megyei megbízott pl. népgyűlést tartott Tiszarogárdon

1 - a következő nap már három jegyzőkönyv futott be hozzá adatokkal, három szabotáló jegyző letartóztatását kérve. Hibák természetesen akadnak a munkában, ilyenek pl., hogy ahol sok az igénylő és kevés a föld, nem akarnak senkit üres kézzel elbocsátani és egy-két holdas nadrágszíjparcellákat adnak mindenkinek. Másutt viszont előfordult az ellenkezője, és egy községben pl. mindenkinek 10-15 hold földet adtak, amiért a végén 20 család föld nélkül maradt. Általános hiba, hogy a földosztást addig nem kezdték meg, amíg az összes vitás kérdéseket el nem intézték. Ez persze szintén a földosztás megkezdésének elhúzódását és a munka lassúságát eredményezte. Sok helyen a földhiány a kulákok elleni támadásra indítja a nincsteleneket. A rakamazi szegényparasztok pl. igénybe akarták venni a gazdák földjét azzal, hogy inkább települjön át néhány módos gazda, mint sok nincstelen. Egy másik községben igénybe vette a földigénylő bizottság a pap 10 holdas földjét azzal az indokkal, hogy „lelkipásztor és kommunistaellenes". Előfordult viszont olyan eset is, hogy béresekből álló földigénylő bizottság menteni akarta a nagybirtokot. Nagy problémát jelent a földosztás ott, ahol az uraság elvetette az őszi vetést, és az igénylők nem tudják, hogy kié lesz a termés. Azt mondják,