M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)
AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM
mindent megakadályozzanak. A magyar nagybirtokosok 1943-ban, amikor nem utolsósorban éppen a feudális maradványok terhe miatt is összeomolni készült Magyarország korhadt társadalmi rendje, amikor már az uralkodó osztályok egyes józanabb tagjai előtt is kezdett megvilágosodni, hogy átmentésével kell törődni, a magyar nagybirtokosok még akkor is „ellenálltak". Megszerkesztik és eljuttatják a kormánynak „Indokok a háború tartama alatti földbirtok-igénybevétel ellen" címen nézetüket a földreformról. Fő érvük a földreform ellen az azzal együttjáró termeléscsökkenés; ennél komolyabbat nem tudtak felhozni. Ezek után kétségtelenné vált, hogy a kormánytól, a magyar uralkodó osztályoktól nem lehet várni semmit. Magyarország birtokmegoszlása maradt, amilyen volt; Közép- és Kelet-Európában a feudális eredetű nagybirtokokat legjobban őrző, a kis- és törpebirtokosok százezreinek csupán maradékokat juttató, a nincstelenek tömegeinek csak a reménytelenséget nyújtó rendszer. Hogy ez mennyire igaz, az alábbi három kimutatá-s a számok erejével igazolja. Első táblázatunk bemutatja, hogy Magyarországon, Romániában, Jugoszláviában, Bulgáriában milyen mérvű, milyen mértékű földreformot hajtottak végre a két világháború között. 15 Ország Év A kiosztott földterület (ha.-ban) A mg.-i művelés alatt álló összes terület %-ában Magyarország 1920 415 000 5 Magyarország 1942 400 000* 2 Románia 1918-1921 3 630 000 21 Jugoszlávia 1919-1933 1 623 000 12 Bulgária 1921-1922 333 000 6 * A zsidó birtokokról van szó, amelyek valójában nem is felosztásra, hanem csak kishaszonbérbe-adásra kerültek. E kimutatás tanúsága szerint is Magyarországon érintette legkevésbé a két világháború között lezajlott földreform a fennállott viszonyokat. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az előbb ismertetett országokkal összevetve, Magyarországon maradt a nagybirtokok aránya a legjelentősebb. A földterület megoszlása birtokkategóriák szerint a következőképpen alakult a két világháború közötti Délkelet-Európában, százalékban kifejezve: 16 15 The agricultural economy of the Danubian countries 1935-45. Stanford 1955. 113-115. old. 16 Ugyanott, 48-49. old.
