M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

Jelen vannak: Közgazdasági Hivatal részéről: Kakasszéki uradalom munkásai részéről: Rajki József és Dénes Magda Szenczi Géza gépész, Gáspár Pál, Vámos Ferenc, Göböly Péter, Fejes Imre Az uradalom cselédei előadják, hogy az uradalom szántóföldjéből kiosztásra kerülő rájuk eső mennyiségre elsősorban tartanak igényt, ellentétben a Rákóczitelepi Földmunkás Szakszervezet határozatával, mellyel őket a földigénylésből kizárni szándékoznak. Előadják továbbá, hogy a tegnapi nap folyamán egy értekezletet tartottak, " melyben az uradalom alkalmazottai egyértelműleg úgy döntöttek, hogy hajlandók lennének a nekik családonként kiadandó földterületet szövetkezeti - alapon is megművelni, amennyiben a Járási Földmunkás Szakszervezet ehhez hozzájárulását adja; hivatkozással a földművelésügyi miniszter idevonatkozó rendeletére, kérik, hogy részükre az uradalom leltárából a szükséges gazdasági eszközök rendelkezésükre bocsáttassanak. Egyoldalas, géppel írt tisztázat, a jelenlevők saját kezű aláírásával és a Közgazdasági Hivatal bélyegzőjével. - Gyulai ÁL Orosházi kfb 1945-2. A jegyzőkönyvet a Közgazdasági Hivatal még aznap áttette a földigénylő bizottsághoz. 27 Csorvás, 1945. március 3 A Földmunkások Szabad Szakszervezete vezetőségének átirata a helyi nemzeti bizottsághoz: a földosztás előkészítése ellen lázító uradalmi számtartó eltávolítását javasolják Az utóbbi napokban Gelsy Sándor nagymajori számtartó úr, akit a nemzeti bizottságban a legmegbízhatóbbnak tartottunk, aminek alapján a jövőt illetően ő kapta volna meg az összes gazdaságok felett mint gazdasági szakértő a szellemi irányítást, szembehelyezkedett a nemzeti bizottság, a képviselő-testület, az elöljáróság, valamint első helyen a szabad szakszervezetek összvezetőségének határozatával. Vagyis ténykedése arra enged következtetni, hogy a cselédségre vonatkozó fölmondás után, ami elkerülhetetlen volt, mert a cselédek fizetését senki sem tudja jelenleg biztosítani a jövőben [így!]1 1

A Csorváshoz tartozó Nagymajor a Csorvási Uradalom Rt.-é volt. A részvénytársaság 1932. január 12-én alakult Budapesten 400 000 pengő alaptőkével, melyet 1940-ben 700 000 pengőre emeltek fel. Mivel az 1786 kat. hold nagyságú uradalom és a Budapesten székelő részvénytársaság között a felszabadulás után a kapcsolat megszakadt, a Földmunkás Szakszervezet csorvási csoportjának vezetősége a termelés folytonosságának biztosítása végett az uradalmat saját kezelésébe vette, és a szakirányítással a volt számtartót bízta meg. A Földmunkás Szakszervezet értelmezése szerint a gazdasági cselédek jogviszonya megszűnt, viszont a volt számtartó azzal agitált, hogy a részvényesek jelentkezni fognak és mindent elintéznek. A részvénytársasági tulajdonban levő uradalom egyébként sem kerül felosztásra, ezért a gazdasági cselédek szerződése is érvényben marad. [A vonatkozó adatokat lásd: Magyarország földbirtokosai és földbérlői Budapest 1937. és Kallós J.: Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz. Budapest 1941. 120. old.]